Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-03
10 unió pedig szabadon dönthet úgy, hogy egy ilyen országot nem vesz fel a tagjai közé. Az EUnak és az USAnak mind Bosznia, mind Koszovó esetében együtt és határozottan kell fellépnie. A Daytonban 1995be n kötött egyezmény aláásását célzó további lépésekkel szemben teljes hatalmát latba kell vetnie a boszniai főmegbízottnak, aki nemrég megállapodott az ország törékeny kormányzati struktúrájának megerősítéséről. A boszniai szerb és muzulmán politikusok jele nleg a tűzzel játszanak, mert érzik, hogy közel van a tűzoltóság, ezért mielőbb ki kell venni a kezükből a gyufát. Koszovót illetően – ahol a legutóbbi tárgyalási forduló az ENSZ főtitkárának készített jelentéssel zárult – az EUnak és Amerikának gyorsan e l kellene ismernie az ország függetlenségét, azzal a feltétellel, hogy az ottani albán vezetés hatályba lépteti Martti Ahtisaari finn közvetítő tervét. Ez utóbbi kiterjedt védelmet irányoz elő a helyi szerb közösség számára, erős nemzetközi jelenléttel egy ütt. A helyzet iróniájaként azonban Belgrád ellenzi az Ahtisaaritervet, ezzel aláássa a koszovói szerb kisebbség védelmét. Amerikai kormánytisztviselők számára fontos annak igazolása, hogy kormányuk ismételten beavatkozott a muzulmánok védelmében, háborúk kal és diktatúrával szemben. Ez az állítás azonban leértékelődne, ha az eddigi sikeres intervenciók akár Boszniában, akár Koszovóban tragédiába torkollnának. Egy kielégítő végkifejlet mindkét helyen karnyújtásnyira van. Az eléréséhez azonban mind az EU, mi nd az USA részéről biztosítani kell, hogy Szerbia ne tudjon bajt keverni, Koszovó függetlenné váljék, Bosznia pedig egyben maradjon. vissza Daniel Serwer az Egyesült Államok Béke Intézetének az alelnöke Žigmanov: A vajdasá gi horvátok viszontagságos éve Vajdaságma.info . 2008. január 1. [17:06] Tomislav Žigmanov, ismert vajdasági horvát publicista és politikai elemző összegezte a mögöttünk levő esztendő egyes jelentős momentumait. Szerinte az itteni horvát közösség viszonta gságos és többékevésbé válságos évre tekinthet vissza. Az egyik legpozitívabb eseménynek minősíthető, hogy Petar Kuntić, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV) elnöke a Demokrata Párt (DS) listáján bejutott a szerbiai parlamentbe. Az ott n yújtott teljesítménye azonban egyelőre nehezen értekelhető. A legfontosabb horvát intézményék élén (Horvát Nemzeti Tanács, Hrvatska riječ hetilap) változások történtek. A DSHVn belül is nézetkülönbségek és konfliktusok alakultak ki, aminek következtében a megsértődött káderek új pártot – a Horvátok Demokratikus Közösségét (DZH) hozták létre. Ennek tevékenysége Žigmanov szerint egyértelműen kártékony, és annál furcsább, hogy a horvát állam diplomáciai kapcsolatokat alakított ki vele. A k edvezőtlen év negatív csúcsa volt az ún. bunyevác nemzeti közösség és a bunyevác nyelv hivatalos elismerése, nyilatkozta Žigmanov, majd hozzáfűzte, hogy ez valójában egy szerbiai állami projektum megvalósítása, mely gyengíti a vajdasági horvátok egységét. Érthető, hogy a DSHV nem támogatja Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének jelölését a köztársasági elnöki posztra, ám annál érdekesebb, hogy támogatja őt a Bunyevác Nemzeti Tanács, amely valószínűleg így akarja meghálálni azt, hogy a VMSZ asszisztált a bunyevác nyelv bevezetéséhez az általános iskolákba, emelte ki Žigmanov. vissza Tadić: Nem fogjuk a hadsereget értelmetlen háborúba taszítani Vajdaságma.info 2008. január 2. [16:02] Boris Tadić szerb elnök a koszovói közigazgatási határnál tett látogatása során kijelentette, hogy a szerb hadsereget ezután mindig csak a hazai és a nemzetközi joggal összhangban fogják bevetni, írja a Tanjug. Sohasem fogjuk katonáinkat értelmetlen háborúkba taszítani, han goztatta az államfő a Mađere bázisban tett látogatásakor. Sokan akarnak ismét háborúzni, ami végül Koszovó elvesztéséhez és további emberáldozatokhoz vezetne, ám ezt ez a demokratikus hatalom nem fogja megtenni, mondta Boris Tadić. vissza
