Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-08
9 Szlovén kormányfő: Bosznia nagyobb fenyegetést jelent a Balkán biztonságára, mint Koszovó Ljubljana, 2008. január 7., hétfő (MTI/AFP/Reuters) - A t izenkét éve kettéosztott BoszniaHercegovina sokkal súlyosabb fenyegetést jelent a szlovén kormányfő szerint a Balkán jövőbeli stabilitására, mint a Szerbiától formálisan is elszakadni kívánó Koszovó. "BoszniaHercegovina súlyosabb gondot jelent a Nyug atBalkán stabilitása szempontjából. Ami Koszovót illeti, világos, mi fog történni, a kérdés csak az, hogyan fog bekövetkezni" - jelentette ki Janez Jansa, az év első felében az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia miniszterelnöke külföldi újságírók előtt Ljubljanában. Arra utalt, hogy elkerülhetetlen a zömmel albánok lakta délszerbiai tartomány nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló önállósodása. Ami Boszniát illeti, a jövő sokkal kevésbé tiszta - mondta a szlovén kormányf ő. Először is azt kell szemügyre vennünk, hogy a daytoni egyezmény működőképese - mondta az 1995 novemberében az egyesült államokbeli Daytonban aláírt, a boszniai háborút lezáró megállapodásra utalva. "Lehetetlen, hogy egy állam ilyen hosszú időn kere sztül ne intézhesse ügyeit teljesen önállóan" - fogalmazott Jansa, utalva arra, hogy a két államalakulat - a Muzulmánhorvát Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság - alkotta BoszniaHercegovinát a háború 12 évvel ezelőtti lezárása óta teljhatalommal fe lruházott nemzetközi főmegbízott felügyeli. Súlyos belpolitikai válság tört ki a múlt év őszén a balkáni országban, miután a jelenlegi nemzetközi megbízott, Miroslav Lajcák szlovák diplomata olyan döntéseket hozott, amelyek a kényes boszniai politikai egyensúlyt felborítva lehetővé tették, hogy a három államalkotó nép - a szerbek, a bosnyákok és a horvátok - közül egy vagy kettő rákényszerítse akaratát a többire. A boszniai szerbek élesen tiltakoztak a határozatok ellen, Nikola Spiric boszniai szerb kor mányfő, nemtetszését nyomatékosítandó, le is mondott tisztségéről, s csak a konfliktus elsimítása után, december végén tért vissza posztjára. A szlovén kormányfő Törökország uniós csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatban sajtóértekezletén elmondta, hog y hazája soros EUelnökként megpróbálja majd elérni e tárgyalások kiszélesítését, megnyitni újabb tárgyalási fejezeteket, de nem tudja garantálni céljai elérését. "Megpróbáljuk elérni, hogy nyíljanak meg újabb tárgyalási fejezetek, de természetesen ehhez a többi tagország teljes támogatására van szükségünk" - mondta. Az EU 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, de eddig a 35 megtárgyalandó fejezetből csak ötöt nyitott meg. Az unió tavaly kifejezte abbéli reményét, hogy 2008 első felében két vagy három újabb fejezet is megnyílhat, de diplomaták szerint ezt ellenzi Nicolas Sarkozy francia elnök, aki nem akarja, hogy Törökország taggá váljon. Azzal kapcsolatban, hogy a szlovén újságírók egynegyedének vádja szerint a lju bljanai kormány korlátozni próbálja a sajtó szabadságát, Jansa kijelentette, hogy a sajtószabadság teljes az országban. "Ha a sajtó szabadságát azzal mérik, hogy milyen mértékben képes bírálni a kormányt, akkor teljes a sajtószabadság" - szögezte le. Ö tszázhetven szlovén újságíró október elején beadványt írt, amel yben bírálták a médiatörvény módosítását, és elítélték a kormány állítólagos cenzúrázási törekvéseit. Azzal vádolták, hogy az egyes médiacsoportokban birtokolt állami tulajdon révén ellenőrzése alatt tartja a lapokat, rádiókat és tévéállomásokat. Újságírók egy csoportja - jobbára az aláírók - pénteken követelte, hogy állítsanak föl az országban egy független bizottságot a szlovéniai sajtószabadság érvényesülésének megvizsgálására. "Nem csak azt a petíciót kell elolvasni" - mondta a kormányfő, és felhívt a a közvélemény figyelmét arra, hogy léteznek másféle vélemények is. "Nehéz általánosságban megfogalmazott vádakra reagálni" - tette hozzá, megjegyezve, hogy senki nem támasztott olyan konkrét vádat a kormánnyal szemben, amely szerint az nyomást gyakorolna a sajtóra. vissza Vizsgáztatna a "tollbamondásból" elégtelen teljesítményt nyújtó szlovák oktatási tárca Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2008. január 7., hétfő (MTI) - A szlovák államnyelv ismeretéből akarja vizsgáztatni a magyar iskolákban szlovák nyelvet oktató pedagógusokat a szlovák oktatási tárca, melynek szlovák nyelvű hivatali levelezésében annyi a helyesírási és nyelvtani h iba, hogy az ilyen teljesítményért egy tollbamondást írató pedagógus csak elégtelen osztályzatot adhatna a nebulónak. Hétfői számában a pozsonyi Pravda azt vizsgálja, mennyire helyénvaló a szlovák államnyelv védelmére és érdekeire hivatkozó szlovák okt atási miniszter, Ján Mikolaj intézkedése, aki a pedagógusok újravizsgáztatásával akarja kiszűrni a szlovák nyelv oktatására alkalmatlannak bizonyuló embereket a magyar iskolákból. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke oktalan zaklatásnak nevezi a magyarellenességéről elhíresült Ján Slota vezette kormányerőhöz, a Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó
