Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-22
22 Szentmargitbánya tehát – mert ez a település egykori neve – e módszerrel jócskán megszűri a turistákat. A túloldaliak meg válaszlépést fontolgatnak. Gyors közvéleménykutatás a faluszélen, kiki hovatartozása szerint ítél. Van, aki az osztrákot szidja, van, aki Fertőrákos polgármesterének ötletét kárhoztatja – hogy válaszul ők majd az osztrák gazdák előtt zárják el tiltó táblákkal a mezőgazdasági utakat. A Trianon után osztrákká vedlett, egykori magyar Szentmargitbánya félelmét tán a hajdani dúlások emléke gerjeszti, a középkorban ugyanis háromszor pusztították el a törökök. A település egyébként rokonságot mutat a rivális Fertőrákossal, itt is a római idő k óta él a kőbányászat hagyománya. 1989. augusztus 19én kora délután, negyed négykor nevezetes esemény zajlott itt: határáttörés. Csak néhány percig tartott, de szabadságot adott sok menekültnek. Biztosan nem ismétlődik a történelem… vissza Vajdasági pártok az autonómiáért Magyar Hírlap 2007.12.22. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke javaslatot tett a másik három vajdasági magyar párt vezetőjének – Pásztor Istvánnak (VMSZ), Páll Sándornak (VMDK) és Rácz Szabó Lászlónak (MPSZ) – , hogy az általuk létrehozott Magyar Koalíció programjának megfelelően közösen hozzanak létre egy munkacsoportot, amelynek a vajdasági magyar autonómiamodell kidolgozása és a szavatolt parlamenti helyek létrehozatalár a irányuló kezdeményezés megszövegezése lenne a feladata. A szavatolt parlamenti helyekre szükség van mind a szerb, mind a vajdasági képviselőházban. A négy vajdasági párt a közelmúltban állapodott meg abban is, hogy Pásztor István lesz a közös jelöltjük a jövő év eleji szerbiai államfőválasztáson, szerintük csak olyan jelölt képviselheti a vajdasági magyarokat, aki kiáll az önrendelkezés ügye mellett. vissza ,,Európába, de mindahányan" Magyar Hírlap 2007.12.22. …Mos t Jókai Mór át fog sétálni a komáromi hídon. Trianon után nem sétált át sokáig. Vannak, akik szerint azért nem, mert akkor már halott volt. De ez butaság. Azért nem sétált át Trianon után Jókai Mór a hídon, mert nem volt kedve sétálni. Aztán átsétált még egyszer, mégis. Akkor, amikor Horthy Miklós átkelt a Dunán egy fehér lovon. Akkor átsétált az öregúr, megállt kicsit a folyó közepénél, és boldogan, mégis szomorúan nézett az éjszakába. Szomorúan, mert a bölcsesség azt súgta neki, hogy pünkösdi lesz a kir ályság. Az lett. S mert az lett, hát megint nem látta senki az öregurat itt, a két part között. De most át fog sétálni, mert ünnep volt… Rabság után Most, amikor a határok eltűnnek, háromféleképpen éreznek, gondolkodnak és ünnepelnek az emberek itt , KözépEurópában. Tőlünk nyugatra az osztrákok úgy ünnepelnek, hogy nem ünnepelnek. Ünnep helyett félnek. A hírek arról szólnak, hogy a nyugati határszélen fekvő osztrák települések polgármesterei mesterséges akadályokat, sorompókat építenek az utakra, hogy a kellemetlen szomszédok ne közlekedhessenek szabadon. Ők megszokták szegények, hogy szánni sokkal jobb bennünket, mint egy levegőt szívni velünk. A második ünnep, gondolkodás és érzés a körülöttünk lévő utódállamok ünnepe, érzése és gondolkodása. Ők most együtt ünnepelnek velünk. Valóban boldogok. Ugyanazért, amiért mi is boldogok vagyunk. Akik félnek
