Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-04
9 – Így van, és ezért, 1996ban, még államfővé választásom előtt megegyeztem az engem tám ogató RMDSZszel, hogy vegyen részt a kormányzásban a kölcsönös bizalom megerősítése jegyében. Ez aztán meg is történt. Nagy elégtétel nekem, hogy az erdélyi magyarok érdekvédői azóta folyamatosan részesei a végrehajtó hatalomnak, még a baloldali bukaresti kormányok esetében is. Vagy miniszterekkel és államtitkárokkal, vagy a kabinetet kívülről támogató pártként. – Elnöki időszakában is fontos intézkedéseket hozott. Beszéljen ezekről, de ne felejtsük, hogy a koszovói helyzet kapcsán a székelyföldi autonóm ia ügyéről szólt az eredeti kérdés. – 1997ben két, rendkívüli jelentőségű jogszabály elfogadását támogattam: az egyik a magyar nyelvhasználatot tette lehetővé a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, a másik pedig a magyar nyelvű oktatást minden s zinten, beleértve a magyar egyetem létesítésének a jogát is. Ennél magasabb színvonalú európai standard nem létezik. Pedig akkoriban voltak elemzők, akik etnikumok közti háborút jósoltak Erdélyben. De néhány helységnévtábla magyar feliratának összemázgálás án kívül nem történt semmi. – A kisebbségi autonómiát nem tartja magasabb szintű standardnak? – Eljutunk az autonómia ügyéhez is. De fontos hangsúlyozni, hogy a NATO koszovói beavatkozását én államfőként támogattam. Ezzel a döntésemmel gyakorlatilag tel jesen elszigetelődtem a román politikai színpadon – a nacionalisták nem értettek egyet azzal, hogy egy szuverén országon belüli etnikai összecsapást kívülről döntse el valaki. A népszerűségi indexem 25 százalékkal esett vissza, viszont nagy nemzetközi meg becsülést vívtam ki Romániának, és pénzügyi segítséget is kaptunk a felzárkózáshoz. Magyarország – függetlenül a kormány színétől – segített minket a NATOba és az Európai Unióba vezető utunkon. Belépésünkben nagyon kevés romániai mert reménykedni. – Teh át Koszovó státusa… – Most viszont, a megváltozott helyzetben az a véleményem, hogy a balkáni térség ma létező országainak a NATOba és az Európai Unióba integrálása lenne az egyetlen helyes megoldás a stabilizáció érdekében. Mert ha bátorítják Koszovó fü ggetlenedési ambícióit, akkor holnap a boszniai szerbek és a horvátok is teljes önállóságot akarnak majd. További aprócska államok jönnek létre a Balkánon, és a függetlenedési roham Európa nyugati felére is kiterjedhet. Következik majd Korzika elszakadása Franciaországtól, és nem biztos, hogy itt megáll a folyamat. Az én őseim Bretagneból származnak, és tudom, hogy az ottaniak sem tartják franciáknak magukat, hanem kelta eredetű bretonoknak. – Ezek szerint nem pártolja az erdélyi magyar autonómiatörekvés eket. – Így kell kezelnünk a székelyföldi autonómiát is. Pártolok minden olyan autonómiaformát, amely a nemzeti identitás megőrzését célozza. Ezekkel a székelység már rendelkezik, és a november 25i választáson bebizonyította, hogy európai képviseletét is képes megoldani. – Tehát a területi autonómia az, amely ön szerint nem javasolható. – További területi önállósulási próbálkozásokat véleményem szerint nem lehet támogatni, mert azok a különálló székely ország megteremtéséhez vezetnének. ------------------------------------------------------------------------------- Pályakép Emil Constantinescu 1939ben született. A Bukaresti Egyetem jogi karán diplomázott, 1966ban geológia szakot végzett. Egy ideig a Román Kommunista Párt propagandatitkára volt az egyetemen. 1989ben alapítója volt a Polgári Szövetségnek.Megválasztották az Iliescu ék ellenzékét tömörítő Román Demokratikus Konvenció (CDR) vezetőjének. 1996ban legyőzte Ion Iliescut, ő lett Románia elnöke, a CDR pedig parlamenti többséget szerzett. 1999ben bejelentette, hogy nem akar ismét államfőjelölt lenni. Jóval elnöki megbízatás ának lejárta után beismerte: tudomása volt arról, hogy az egyik kormányfő, Radu Vasile kapcsolatban állt a Securitatéval. Ezért sokan nyilvánosan bűnpártolónak nevezték. Európai elismertségén ez nem változtatott: ma a nemrég létrehozott Demokratikus Átalak ulásért Intézet nemzetközi igazgatótanácsának a tagja. vissza Neumann Ottó
