Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-29
9 - csak próbaidővel lehetett új köztisztviselőt felvenni - a korábbitól eltérően jövőre már nem félévi, csak kéthavi f elmentési idő jár elbocsátáskor - akit alkalmatlanság miatt küldenek el, egyhavi felmentést kap - a végkielégítést a felmentési idő alatt egyenlő részletekben fizetik ki - aki a felmentési idő alatt a közszférában állást talál, az már nem kapja meg végkiel égítésének arányos részét vissza Ismét Nikola Spiricet választotta Bosznia miniszterelnökének a szarajevói parlament Szarejevó, 2007. december 28., péntek (MTI/AFP/Reuters) - Ismét Nikola Spiric lett BoszniaHercegov ina miniszterelnöke; a posztjáról két hónapja lemondott boszniai szerb politikust a boszniai parlament pénteken visszahelyezte tisztségébe. Várhatólag Spiric előző kormánya is változatlan összetételben folytathatja majd munkáját. Spiric november 1jén mondott le, tiltakozásul az ellen, hogy Miroslav Lajcák, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője rendelkezéseivel átalakította a boszniai központi kormány döntéshozatali rendjét. A szlovák diplomata rendeletei nyomán lehetővé vált, hogy a tízfős testület muzulmán és horvát tagjai a szerb miniszterek beleegyezése nélkül is meghozhassanak bizonyos fontos döntéseket. Lajcák döntése súlyos - megfigyelők szerint a boszniai háború 1995ös lezárása óta nem látott - politikai válságot váltott ki a bal káni országban. A válság végül decemberben megoldódott a muzulmán, a horvát és a szerb vezetők megállapodásával. Az Európai Unió a Stabilitási és Társulási Egyezmény (SAA) parafálásával díjazta a kompromisszumot. Spiric pénteken a boszniai parlamen tben reményét fejezte ki, hogy a felek március végéig aláírják az egyezményt. Kijelentette, hogy Bosznia jövője csakis Európában képzelhető el. vissza A főszerepben: Szlovénia Kárpáti János, az MTI tudósítója írja: Brü sszel, 2007. december 28., péntek (MTI) - Január elsején Szlovénia veszi át fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztét, ami hatalmas lehetőséget jelent a kicsiny, mindössze kétmilliós országnak, hogy "kilépjen a szélárnyékból", megmutassa, ismertebbé te gye önmagát a nemzetközi porondon. A soros elnök feladata, hogy keretet adjon az unió működésének, előterjessze a fő témákat, amelyekkel a tagországok kormányait képviselő Tanácsban foglalkozni kell, elnököljön a tanácskozásokon, nézeteltérések esetén kompromisszumos javaslatok kidolgozásával próbálja sikerre vinni a megoldandó ügyeket. Az elnökséget adó ország végrehajtó hatalmának első embere legalább annyira "az unió arca, füle és szája", mint az EU "kormányának", a Bizottságnak az elnöke. Miközben t ehát José Manuel Barroso a folyamatosság jelképe, most meg kell tanulni Janez Jansa szlovén miniszterelnök nevét. Akkor, amikor valamely nagy tagország tölti be az elnöki tisztséget, óhatatlanul valamilyen "víziót" is várnak az elnöktől. Így például a német elnökség idején Angela Merkel kancellár - maga mögött tudva a legnépesebb és ennek folytán a legnagyobb szavazati súlyú EUországot - nem csupán "soros elnöki funkciót" látott el, hanem egyben tényleges erőt is tudott mutatni, amikor az európai alkot mánytervezet bukása nyomán előre kellett lendítenie az unió reformszerződésének ügyét, vagy amikor éppen az Egyesült Államokkal, illetve az oroszokkal kellett tárgyalnia "Európa nevében". A 2008as esztendő második felében hasonló formátumú elnöke les z majd az uniónak, mégpedig Franciaország - mi több, Nicolas Sarkozy - személyében. A németek után a portugálok következtek, akiknek most jár le a mandátumuk. Elégedetten tekinthetnek hátra a végzett munkára, hiszen sikerült elérniük, hogy a reformszerződé s végül is Lisszaboni Szerződés néven vonul be a történelembe. Szlovéniával szemben sokkal szerényebbek az elvárások. Uniós berkekben arra számítanak, hogy az egykori Jugoszlávia leginkább "nyugatosodott" utódállama a kompromisszumok fáradhatatlan robo tosa lesz, és amikor javaslatokat terjeszt elő, senkinek nem kell élnie a gyanúperrel, hogy saját önös "hatalmi" érdekei vezetik. Szlovénia nem próbálhatja majd saját képére formálni az uniót, ugyanakkor pedig hasznos szolgálatokat tehet az EUnak a balkán i viszonyokban való jártasságával, hiszen a legkényesebb feladat az elkövetkező fél évben nyilvánvalóan a koszovói kérdés rendezése lesz.
