Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-24
32 politikusok a második világháború ót a ismeretlen hangnemben ordítják világgá a legalpáribb, vakon előítéletes, elfogult, rasszistaetnicista szólamaikat. Azok, akik még mindig nem veszik észre, hogy mi a különbség nacionalizmus és etnicizmus között, meglepődhettek rajta, hogy Adrian Cioroia nu (liberális!) román külügyminiszter nem kelt az Olaszországban üldözött, zaklatott, törvénytelenül kitoloncolt honfitársai védelmére, hanem hanyagul azt javasolta, hogy deportálják őket a sivatagba. Mindennek az az oka, hogy a konfliktus középpontjában á lló román állampolgárok roma eredetűek. Velük szemben már nem érvényesül a – szupraetnikus – össznemzeti szolidaritás. Cioroianu liberális külügyminiszter szolidárisabb a külföldiekkel, ha fehérek, mint a saját honfitársaival, ha cigányok. A román külügym iniszter nem nacionalista, hanem rasszista. Azon is meglepődhettünk, hogy a külföldiekkel szemben rendszerint barátságtalan Magyar Nemzet, a magyarországi jobboldal vezető orgánuma a kubai menekültek pártjára állt, amikor összeverekedtek Bicskén a helyi kocsma törzsvendégeivel. Aztán megérthettük, miről van szó, amikor kiderült, hogy a magyar érintettek: romák. Ugyanez a Magyar Nemzet himnikus hangvételű vezércikkben ünnepelte a nyugateurópai menekültellenes pogromlégkört, itt az 1968as eredetű „polit ikai korrektség” végső vereségét látta, s ebben nem látszott zavarni, hogy a nyugateurópai etnofasiszták áldozatai éppúgy keleteurópaiak, mint a cikk szerzője. Az új, a kibővített Európai Uniót darabokra szaggatja a rasszizmus, amelynek az elsődleges cé lpontjai a közelkeleti és a feketeafrikai, többnyire muzulmán menekültek és bevándorlók, másodlagos célpontjai a keleteurópaiak az Európai Unió nyugati felén. A célkeresztben a romák és (kisebb mértékben) az ázsiai bevándorlók állnak – az Európai Unió k eleti felén. Az 1989i demokratikus fordulat (rendszerváltás) alapvető hittételei megrendültek. Lengyelországban rövid időre olyan eltökélten sovénklerikálisetnicistarasszista erők kerültek hatalomra, aminőket a második világháború óta nem láttunk, Sz lovákiában ugyanilyen (magyar- és cigányellenes) erők vesznek részt a kormánykoalícióban, Csehországban a közelmúltig olyan ember lehetett a kormány második embere (miniszterelnök- helyettes, az ottani kereszténydemokrata párt elnöke), aki polgármester kor ában betonfallal rekesztette ki városából a roma lakosságot, s emiatt lett rendkívül népszerű. De nemcsak erről van szó. Romániában az államelnök, Traian Băsescu köréhez tartozó, Nyugaton jelentős tudományos sikereket elért fiatal értelmiségi, Cătălin Avr amescu (aki az elnököt képviseli a romániai audiovizuális tanácsban, az ottani ORTTben) nemes egyszerűséggel a többpártrendszer fölszámolását javasolta a bukaresti Bursa (gazdasági napilap) 2007. november 6i számában; ugyanő a Bursa november 13i számába n fölöslegesnek nyilvánítja az Európai Parlamentet, és olvasói rokonszenvébe ajánlja – akárcsak elvbarátai a magyarországi szélsőjobboldalon – a távolkeleti tekintélyelvű, korporatívetatista rezsimeket. Dr. Avramescu része annak az értelmiségi klikknek, amely a többpárti parlament háttérbe szorításával féligmeddig autoritárius új alkotmányt és új köztársaságot óhajt adományozni a romániai népnek. (Tudni való, hogy Tőkés László református püspök európai képviselőjelöltségét szintén a Cotroceni, a bukarest i elnöki palota támogatja Orbán Viktor képviselőn, a magyarországi jobboldal vezetőjén kívül.) Mindeközben Oroszországban újra meghonosodik az egypártrendszer, amelyet a háttérből a végrehajtó hatalom, az állami nagyvállalati lobbi és a KGB (jó, jó, FSZB) mozgat. Magyarországon a baloldalinak tartott Népszava hasábjain Kertész Ákos, a sok díjjal koszorúzott, népszerű író és filmes, aki szintén baloldali hírében áll, fulmináns írásában (2007. november 14én) javasolja az alapvető szabadságjogok fölszámolásá t, és lelkesen üdvözli a különféle rendőrállami rendszabályok javasolt bevezetését. A magyarországi balközépen valóságos divattá vált az emberi jogokat védő (és a környezetvédő) egyesületekkel szembeni gyűlölködés, a szólás- és sajtószabadság törvényi korl átozásának kultusza, ami másfél évtizeddel ezelőtt szintén elképzelhetetlen lett volna. Neoliberális internetes portálon (hírszerző.hu) sűrűn jelennek meg cigányellenes írások. NyugatEurópában Nicolas Sarkozy politikai diadalsorozata (amelynek alapja a bizonytalan jogi helyzetű menekültek tömeges kiutasítása és a bevándorlókkal szembeni hangulatkeltés), Svájcban a Christoph Blocher vezette xenofób, rasszista néppárt jelentős választási sikere, a flamand etnicisták miatt hónapok óta tartó,
