Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-14
22 Belgrádban a múlt héten kilenc ország képviselőinek a részvételével folyt tanácskozás a Balkán kilátásairól és Koszovó jövőjéről. „Valamennyien az oszmán birodalom hagyatékával küzdünk” – vélekedett a konfliktusról Fasslabe nd volt osztrák védelmi miniszter. A gondolatot ki lehet egészíteni azzal, hogy az Osztrák – Magyar Monarchia és Jugoszlávia hagyatéka is az a problémahalmaz, amelyet továbbra is inkább kezelni, mint megoldani próbálnak a szereplők. Dmitrij Rogozsin, az oros z parlament védelmi bizottságának alelnöke és Szergej Baburin, a duma alelnöke keményen bírálta a koszovói függetlenségi törekvéseket; hangoztatták, hogy „Oroszország sokkal közelebb van Európához, mint öt éve”. A német résztvevők azt az álnaiv kérdést tet ték fel: vajon milyen orosz érdekek fűződnek Koszovóhoz? A nemzetközi jog betartását akarjuk elérni – hangzott a válasz, hiszen a szerb parlament az alkotmányba foglalta, hogy Koszovó az ország része. Szakértők egyetértenek abban, hogy az évek óta tartó al ku igazi tétje a NyugatBalkán, vagyis az egykori Jugoszlávia, ahol jelenleg Albánia és Koszovó amerikai érdekszférába tartozik, európai rásegítéssel. Bosznia és Macedónia esetében fordított a helyzet, ez az unió „területe”, amerikai segítséggel. A mostani koszovói válság okán Moszkva vissza akar térni az európai politizálásba, úgy, ahogy azt a XIX. században tette, azt remélve, hogy ismét befolyása alá vonhatja Szerbiát, valamint a gazdaságilag különvált Montenegrót. Ami a kockázatokat illeti, azok bőséges en vannak, ugyanis amint Koszovó függetlensége precedenst teremt, senki sem mondhatja azt a boszniai szerbeknek, hogy ezt nektek nem szabad. A Szerb Köztársaság kiválhat, Bosznia pedig széteshet, a keleti, szerb része csatlakozhat Szerbiához, vagy ha úgy l átja jobbnak, megtartja önállóságát. Macedóniából is kiszakadhat a többékevésbé zárt csoportban élő, a lakosság csaknem harmadát kitevő albán kisebbség, és a világ több részén is precedensnek tekintenék Koszovó kiszakadását. Szlovákiában szabályos belpoli tikai adokkapok alakult ki Koszovó és a szlovákiai magyar kisebbség várható autonómiaigényei miatt. Putyin orosz elnök Erdéllyel és a magyarokkal példálózott, viszont erdélyi magyar vélemények szerint számukra éppen az jelentene precedenst, ha Koszovó Sze rbia része maradna, és rendkívül nagy autonómiát élvezne. Doris Pack, az Európai Parlament DélkeletEurópával foglalkozó testületének elnöke szerint így Koszovó mindent megbénít, tovább kell lépni, és a szerb politikai elitnek kezdenie kell valamit Milosev ics örökségével, mert a lakosságban soha nem keltették azt az érzést, hogy az elmúlt idő történéseiért a szerbek felelősek. A koszovói történetnek hatása lehet a Vajdaságban élő magyar kisebbségre is, az Európai Tanács jelentése szerint ugyanis Koszovó füg getlenné válása esetén legalább százezer szerb hagyja el az országot, és túlnyomó részük a Vajdaságban akar letelepedni. A dilemma tehát az, hogy Koszovó függetlenné válásával ott stabilizációt teremtenek, viszont destabilizálódik Szerbia és a Balkán több területe. Vannak olyan aggodalmak is, hogy Albánia, Koszovó, valamint Bosznia muzulmán vallásúak lakta része és Macedónia albánok lakta területe egyesült iszlám államot hozhat létre a Balkánon. vissza Parlamenti áldás a hat árbontásra - Dicséri a jelentés a magyar határigazgatásban dolgozók szakértelmét Népszava 2007. november 14. Szerző: Halmai Katalin Szerdán szavaz az Európai Parlament (EP) a schengeni övezet év végi kibővítéséről. A tagállamok kedvező döntését követően a képviselőtestület várhatóan elsöprő többséggel fogadja el az uniós határőrizeti rendszer kiterjesztését kilenc új tagállamra, köztük Magyarországra. A honatyák elé kerülő állásfoglalás dicséri a Kilencek felkészültségét és gyorsaságát, de további ellenőr zéseket szorgalmaz a hiányosságok kiküszöbölésére. A parlament, amelynek nem döntési, csak véleményezési joga van a kérdésben, a jelentéshez csatolt kiegészítésben értékeli minden egyes csatlakozó ország felkészültségi szintjét. Magyarország számára „kom oly kihívást” jelent – áll a dokumentumban – , hogy december 21ét követően az EU közép- és keleteurópai külső határainak 15 százalékáért lesz felelős. Dicséri a jelentés a magyar határigazgatásban dolgozók szakértelmét, a (csak március végén) megnyíló lég i határok őrzésének szervezését pedig a legjobb példák közé sorolja. A Hegyeshalom – Nickelsdorf közös határállomáson példamutató a magyar és az osztrák rendőrök közötti együttműködés, valamint információcsere. A dokumentum ugyanakkor bírálja a magyar vízumk iadási gyakorlatot, kevesli az elutasított vízumok és a személyes interjúk számát, javasolva egyúttal a hatályban lévő törvények módosítását. A képviselőtestület elfogadásra váró állásfoglalása gratulál „azokhoz az óriási erőfeszítésekhez”, amelyeket az új tagállamok tettek annak érdekében, hogy rövid idő alatt fölkészüljenek a schengeni csatlakozásra. A kilenc
