Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-26
16 Gál Kinga szerint szükséges a kapcsolatok intézményesí tése, aminek több formáját látja kivitelezhetőnek. Egyrészt a FUEN vezetősége évente kétszer hivatalosan megjelenne az Intergroup ülésein, ahol beszámolnának a népcsoportok aktuális problémáiról, illetve bemutatnák a FUEN által készített szakmai anyagokat. Másrészt - folytatta Gál Kinga - fontos lenne az Európai Parlament elnökét felkérni, hogy kezdeményezze a népcsoportok jogaival foglalkozó tanácsadó testület felállítását, amelyben a FUEN vezető tisztségviselői, európai parlamenti képviselők és szaké rtők vennének részt, és amely tanácsadó testület háttéranyagokkal, információkkal segítené az európai döntéshozók tevékenységét a népcsoportok védelme területén. A javaslatot a jelenlévők egyhangúlag elfogadták, az Intergroup és a FUEN így közös levél ben kéri fel HansGert Pöttering EPelnököt a tanácsadó testület felállítására. Tabajdi Csaba az ülésen arról beszélt, hogy a kisebbségek ügyét európai szinten jobban láthatóvá kell tenni. Az elmúlt héten Lisszabonban elfogadott uniós reformszerződés - magyar javaslatra - tartalmazza a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét az unió alapértékei között. Az alapszerződésben szereplő hivatkozás jogi alapul szolgálhat egy uniós kisebbségvédelmi politika kialakításakor. A kisebbségekért folytatott munka ez zel új minőségi szakaszba léphet, megkezdődhet egy valódi európai kisebbségvédelmi politika kidolgozása. Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke szerint az Intergroup és a FUEN az európai kisebbségvédelem két motorja. A két szervezet között kulcsfontosság ú a jó együttműködés továbbfejlesztése. Hansen Tabajdi Csabával közösen javasolta átfogó európai kisebbségi fórum létrehozását az EU többi intézménye, az Európa Tanács, az ENSZ, valamint az EBESZ bevonásával. Tabajdi még 2006ban javasolta, hogy hozzák lét re a kisebbségek európai parlamentjét, amelynek ez a fórum fontos állomása lehet. SzentIványi István liberális EPképviselő a tanácskozáson azt hangsúlyozta, hogy a reformszerződés jogi személyiséget ad az EUnak, ami lehetővé teszi, hogy az unió egés ze csatlakozzon az Európa Tanács meglévő és jól működő kisebbségvédelmi keretszabályaihoz. vissza Vojislav Kostunica: Koszovó és a Szerb Köztársaság megőrzése Szerbia államérdeke Belgrád, 2007. október 25., csütörtök (M TI/Tanjug/Reuters) - Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök szerint Szerbia elsőrendű állami és politikai célja Koszovó és a boszniai Szerb Köztársaság (RS) megőrzése, ezért Belgrád eltökélten oltalmazni fogja e két terület jogállásáról rendelkező nemzetk özi dokumentumok érvényességét. Kostunica csütörtökön kiadott állásfoglalásában tudatja, hogy Szerbia határozottan védeni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244es koszovói határozatát - amely Jugoszlávia, illetve jogutódja, Szerbia részévé nyilvání tja Koszovót , és a boszniai háborút lezáró, az RS létrejöttéről rendelkező 1995ös daytoni egyezményt. Kostunica szerint Miroslav Lajcak, a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének legutóbbi intézkedései, illetve Koszovó jövőbeni jogállásáról sz óló Ahtisaariterv azt a célt szolgálja, hogy lerombolja a daytoni egyezményt és az ENSZhatározatot, vagyis felszámolja az RSt, illetve egyoldalúan kikiáltsa Koszovó függetlenségét. "Ez a szerb nép alapvető érdekeinek nyílt veszélyeztetését jelenti" - olvasható Kostunica állásfoglalásában, amely szerint Koszovó és az RS megvédése Belgrád állami és nemzeti politikájának legsürgetőbb célkitűzése. Kostunica szerint Szerbia, mint a daytoni egyezmény aláírója, minden támogatást megad Milorad Dodiknak, a S zerb Köztársaság miniszterelnökének és az RS intézményeinek, hogy a békeegyezményben foglaltaknak megfelelően megőrizzék köztársaságuk helyzetét. Miroslav Lajcak a múlt héten olyan intézkedéseket hozott, illetve javasolt, amelyek egyszerűsítik a döntés hozatalt a szövetségi kormányban és a parlamentben, és elejét veszik annak, hogy a távolmaradások miatt megbénuljon e két államhatalmi intézmény munkája. A parlament mindkét házától megkövetelte, hogy december 1ig változtasson a szavazati mechanizmuson é s a döntéshozatalhoz szükséges létszámon. Lajcak azzal fenyegetőzött, hogy szankcionálni fogja azokat, akik elutasítják kérését. Dodik azzal fenyegetőzött, hogy az RS kilép a szövetségi kormányból, amennyiben Lajcak nem vonja vissza a kormány működésére vo natkozó rendeletét. Reagálva Kostunica csütörtöki állásfoglalására a boszniai főképviselő leszögezte, hogy intézkedései semmiképpen sem sértik a daytoni békeegyezményt és a boszniai alkotmányt, nem irányulnak az ország egyetlen államalkotó népe vagy en titása ellen sem, hanem összhangba hozzák a kormány működését a boszniai alkotmánnyal. Miroslav Lajcak a "leghatározottabban" elutasította a daytoni egyezmény és a Koszovóval kapcsolatos 1244es BThatározat bármilyen "mesterséges összekapcsolását". H aris Silajdzic, a boszniai államelnökség bosnyák tagja az ország belügyeiben való "ordító beavatkozásnak" minősítette Vojislav Kostunica állásfoglalását. vissza
