Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-12
45 elől menekülőket. Ma már egyre inkább azon van a hangsúly, miként lehet elősegíteni az afgán, az iraki vagy az afrikai menekültek beilleszkedését a magyar társadalomba. Az etnikai képet színes íti például Igor, az első amerikai állampolgárságú menekült. Az orosz anyanyelvű gyerek a születési hely jogán vált amerikaivá (orosz édesanyja az USAban szülte), majd családi problémák után visszatért Európába, jelenleg a bicskei menekülttáborban él. Áll amigazgatási eljárás keretében többször elutasították már az anya kérelmét a menekültstátusra, szeptember végén azonban a Fővárosi Bíróság felülbírálta a BÁH határozatát, s így az anya és az ő jogán a gyermek is megkapta. Az iskoláskorú oroszamerikai kisf iú így hivatalosan is azok közé kerül, akiket Magyarországnak kell felkészítenie arra, hogy először az oktatásban, később a munkaerőpiacon is megtalálhassák a helyüket. A 12 éves palesztin Ahmed, valamint a 6 év körüli szerb Krisztina és albán Revzen egya ránt idén nyáron érkezett Magyarországra. A Bicske melletti kis falu, Csabdi általános iskolája az integráció egyik sikertörténetének helyszíne lehet, ahol barátságosan, türelemmel fogadták a magyarul még csak néhány szót beszélő gyerekeket. A mai demográf iai körülmények közt a "táboriak" akár a túlélést is jelenthetik a kis iskolának, ahová mindössze 99 gyerek jár. A menekültek körülményei a táborvezetés minden jó szándéka ellenére is szűkösek - például egy személy napi állami élelmiszernormája 400 forint, amit pályázaton nyert 150 forinttal tudnak kiegészíteni , így a kerítésen belüli kényszerű passzivitás után élmény lehet iskolába járni. A nagyobb gyermekek nehezebb helyzetben vannak. A református egyház menekültmissziója első iskoláztatási kísérletéve l 2005ben egy Budapest környéki egyházi iskolában kis híján kudarcot vallott. Ott öt gyerek kezdte meg a tanévet, de csak egy maradt az év végére. Tavaly jobb eredményt értek el a pesti Dob utcában: a patinás, 101 éves iskolában, ahol az általános mellett vendéglátóipari szakképző is működik, az ősszel beiratkozott tíz gyerekből öt az idén is folytatja a tanulmányait 11 új menekült mellett. Ferenczy Enikő koordinátor szerint nagyon fontos, hogy ott figyelembe veszik a gyerekek különleges helyzetét, heti 68 órában szaktanárral külön tanulhatják a magyart mint idegen nyelvet. Helyzetüket könnyíti, hogy az iskola hagyományosan "interetnikusan" működik, viszonylag sok roma gyerek mellett mintegy 40 bevándorló (román, vietnami, kínai anyanyelvű) ifjú tanul itt . Az állást kereső felnőttek helyzete viszont szinte reménytelen. Még a legegyszerűbb fizikai munkához is követelmény az általános iskolai végzettség igazolása, a menekültek közt pedig még az iskolázottak egy részének sincs dokumentuma, de analfabéták is akadnak köztük. A munkáltatóknál az idegenellenesség is erőteljesebb, mint az iskolákban. Az egyik nagy áruházlánc toborzására például 60 külföldi jelentkezett, de mindössze egy volt köztük, aki hosszabb távon is meg tudott maradni a munkahelyén. "Kettőssé g jellemzi a magyar közvéleményt a menekültekkel kapcsolatban. A történelmi múlt, az '56osok miatt sokakban él az együttérzés, de a más kultúrájú, vallású, bőrszínű menekültekkel szemben gyakori a kirekesztés, az intolerancia. Más szóval: a menekültekkel nincs baj, de csak addig, amíg nem a szomszédban laknak" - így foglalta össze a HVGnek Lloyd Dakin, a főbiztosság regionális képviselője, hogy látja kívülállóként az előszeretettel emlegetett magyar vendégszeretet és xenofóbia kettősségét. A nemzetközi sz ervezet mindenesetre bízik Magyarországban: genfi központjának több részlegét Budapestre telepíti át. vissza Kötéltánciskola – Bizalmi válság Romániában HVG 2007. október 10. Szerző: Irházi János Ha csak egy hajszálon múlt is, de túlélte a bukaresti kabinet a bizalmatlansági indítványt, ám továbbra is kérdéses, miként tud kisebbségben kormányozni. Hatalmas virágváza mögé dugott szavazóurnák, külön kamerával filmező pártok, egymás mozdulatait cerberusként figyelő képvisel ők - mintha valamiféle krimiparódia zajlott volna a múlt héten a bukaresti parlamentben. Pedig komoly téma volt terítéken: a szociáldemokraták (PSD) bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Calin Popescu Tariceanu - liberálisokból (PNL) és a Romániai Magya r Demokrata Szövetségből (RMDSZ) álló - kétpárti kormánya ellen. A liberális Bogdan Olteanu házelnök által hozatott váza azonban teljesítette feladatát, takarásában az indítványt párton belül is szép számmal ellenző szociáldemokraták nyugodtan dobálhatták az urnába a kormány túlélését jelentő fehér golyókat. Vagy éppen fejfájáscsillapító pirulákat, mert állítólag ilyeneket is találtak a bizalmatlansági szavazásoknál használatos fekete/fehér golyók összeszámlálásakor. Az "árulás" végül legyőzte az utóbbi id őben amúgy is egyre lazább pártfegyelmet, és bár az indítványt támogató demokraták (PD) voksaival
