Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-08
25 azonban meghitt együttünneplésről, hiszen a Szacsvayszobornál már a felvezető során kipattant az első szikra, ami szerencsére azonnal elaludt. A műsorvezető ugyanis Tőkést úgy mutatta be, mint EP „képviselőjelöltünket", Bíró Ro zália neve után pedig elmulasztotta ugyanezt a tényt közölni. Ez ellen Szabó Ödön felemelte a szavát, mire a műsorvezető kijelentette: „jelöltet, kedves Ödön, ezt mondtam" majd folytatta a ceremóniát. Tőkés az RMDSZesek jelenlétében is élesen bírálta a sz övetséget, „hatalmi arroganciával" vádolva azt. Egyrészt Király András Arad megyei RMDSZelnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kom mandók" kifütyölik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya: még nem késő tanulni a történelem hibáiból A Kárpátmedence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet ke belén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre, Dávid Ibolya és Markó Béla. A hagyományoknak megfelelően az idén is koszorúztak a Vesztőhelyen, majd szentmisét celebráltak a Minorita templom ban. Délben a Megbékélési Parkban álló Szabadságemlékműnél tartottak ünnepséget. Szekeres Imre honvédelmi miniszter méltatta a különböző nemzetekből származó aradi tábornokokat, akik – mint fogalmazott – képesek voltak túltekinteni a szűk nemzeti elfogult ságokon. Hangsúlyozta: ma Európában a polgárosodás és a gazdasági felemelkedés kézzelfogható lehetőség, amelyet a keleteurópai nemzetek úgy tudnak a legjobban kihasználni, ha összefognak, ha egymásban nem ellenfelet, megkerülendő konkurenciát, hanem partn ert keresnek és találnak. Magyarország és Románia például konkrét anyagi előnyöket is kovácsolhat az együttműködésből, hiszen 2007 és 2013 között 224 millió eurót hívhat le együtt a határ menti területek gazdasági együttműködésének támogatására. Dávid Ibol ya a Vesztőhelyen elhangzott beszédében kifejtette: Európában a leomló határok a nemzet számára felemelkedési lehetőséget biztosítanak, amelyet eddig a politika és a gazdaság nem aknázott ki. „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszi ó, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására" – hangoztatta az MDF elnöke, aki szerint még nem késő tanulni a történele m hibáiból. Markó Béla úgy vélekedett: megosztott nép nem fogja kivívni magának azt, ami megilleti, mint ahogy színüket váltogató, szavukat nap mint nap megosztó politikusokkal sem megyünk semmire. Rámutatott: a magyar szabadság nem állítható szembe sem a románok, sem más népek szabadságával. A romániai magyaroknak ismét otthonukká kell tenniük Erdélyt, „új honfoglalásra" van szükség – jelentette ki. „Nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt! És otthon unkká kell tennünk egész Európát is" – hangoztatta Markó Béla. Emlékezés a szamosfalvi obeliszknél és a Farkas utcában A kolozsváriak is fejet hajtottak október 6án az 1848 – 49es forradalom és szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az RMDSZ Kolozs meg yei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét szombaton délután 4 órakor, ahol maroknyi emlékező jelenlétében elhelyezték a koszorúkat az emlékműnél. A történelmi feljegyzések szerint Szamosfalván végezték ki a szabadságharc két hősét, Ta más András ezredest és Sándor László századost 1849. október 18án. Az obeliszk 1896 óta áll azon a helyen. Az emlékműnél Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke, EcksteinKovács Péter RMDSZes szenátor, Fekete Emőke államtanácsos és Horváth Anna ál lamtitkár mondott beszédet. Este 6 órától a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Előbb dr. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848 – 49es forradalom és szabad ságharc történetét, amely a 13 tábornok kivégzéséhez vezetett Aradon, 1849. október 6án. Egyed Ákos elmondta: a magyarok olyan kegyelettel őrzik az akkori események emlékét, mint egyetlen más nép sem, hiszen ez a magyarság számára nagy történelmi jelentős égű esemény volt, megszületett a modern magyar nemzet. A magyar történelmi egyházak képviseletében elsőként Kovács Sándor katolikus főesperes szólt az egybegyűltekhez, elmondva: az aradi vértanúk vére „hirdeti, hogy nem hal meg hiába az, aki életét adja nemes célokért". A hős mártírok példája ugyanakkor „nemcsak arra buzdít, hogy hűek legyünk az eszmékhez, hanem az élet szolgálatát tekintsük legfőbb célunknak".
