Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-08
18 időre felülkerekedni látszanak a szabadságot, a törvényes rendet, az ön rendelkezést, az őszinteséget és a közjót semmibe vevő visszahúzó erők; ezek a nemzetet gyengévé, alávetetté és acsarkodóvá teszik. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke ünnepi beszédében az aradi vértanúk máig érvényes öröks égét emelte ki, mondván, hogy a magyarság szabadságvágya ma legalább olyan erős, mint a szabadságharc idején volt. A szobornál ismét koszorúztak, nemcsak a helyi és anyaországi megemlékezők, hanem azok a magyarok is, akik Ausztráliából, Kanadából, a Felvi dékről érkeztek a Körösparti városba. Ez után Orbán Viktort vendéglátói elkalauzolták a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájához, ahol megnézték azt a rácsokkal elkerített területet, amely egy helyi határozat értelmében az ortodox egyház t ulajdonába került, a református egyház, illetve a gimnázium azonban igényt tart rá. A rendezvénysorozat végén Orbán Viktor és Tőkés László közös sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire. Orbán Viktor elmondta: a Fidesz teljes mellszélességgel t ámogatja Tőkés László EPképviselői jelölését, mivel biztos benne, hogy a püspök olyan hiteles személyiség, aki érdemben is képviselni tudja majd az erdélyi magyarokat az európai törvényhozásban. Orbán, aki egyben az Európai Néppárt alelnöke is, "önbizalom ra és offenzívára" biztatta az erdélyi magyarságot. Hozzátette: van Erdélyben elég szavazó, jut hely mindenkinek a nap alatt. Ezzel arra utalt, hogy ha a romániai magyarság elmegy szavazni az európai parlamenti választásokon, akkor nem lesz érdekellentét, sem ütközés Tőkés László és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között. Történelmi botlásról beszélt Markó Béla Történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába, Tőkés László egyéni jelölt ségét támogatva a romániai európai parlamenti választási kampányban – mondta Aradon Markó Béla, az RMDSZ elnöke. "Mindig azt kértük a magyarországi politikusoktól: hagyják, hogy mi döntsük el, mit hogyan akarunk, hiszen a politikai következményeket is az e rdélyi magyarság viseli." Szerinte a püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. "Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarvaakaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brü sszelben csak románok képviseljék Romániát." vissza Szőke Mária Az erő csak a végső mentsvár − Nem a háború, hanem a nyomor a 21 . század legnagyobb próbatétele Magyar Hírlap 2007.10.08. Az egyoldalú döntések és az erő a lkalmazása csak az utolsó lehetőség lehet – foglalta össze röviden az amerikai külpolitika legfontosabb melléfogását Bill Clinton egykori elnök szombat esti budapesti előadásában. Az Egyesült Államok nem tudott élni azzal az együttérzéssel, ami az amerika iakat körülvette a 2001. szeptember 11i terrortámadások után. Clinton szerint azért, mert téves üzeneteket közvetített a világnak. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését előirányzó kiotói egyezményből Washington kihátrált, az amerikai katonákr a nem vonatkoznak a nemzetközi törvényszék ítéletei. Mindezek a lépések azt sugallták a világnak, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan akar cselekedni és csak akkor működik együtt a világgal, ha rákényszerül. Clinton szerint ez a politika vezetett az ameri kaiakkal szembeni ellenszenv kialakulásához a világban. Szerinte csak abban a 1015 afrikai országban egyértelműen pozitív az amerikaiak fogadtatása, ahol karitatív programjaikkal részt vesznek az AIDS és a malária, valamint az egyéb népbetegségek elleni h arcban. Ezek a példák is mutatják, hogy az Egyesült Államok csak úgy tud változtatni a jelenlegi helyzeten, ha készséget mutat a sokoldalú együttműködésre. A volt amerikai elnök szerint nincs nagy különbség a szlovákiai és a romániai magyarság, az írek va gy a palesztinok és az izraeliek problémája között. Mindenhol csak azt az egyszerű kérdést kell eldönteni, hogy mi a fontosabb: a különbözőség hangsúlyozása, vagy a közös jövő felépítése. Clinton hangsúlyozta, ez azért létkérdés a következő évtizedekre néz ve, mert 2050re a jelenlegi hat és fél milliárdról kilencmilliárdra növekszik a Föld népessége. Ráadásul a lakosság főként a világ legszegényebb országaiban fog gyarapodni. Ez pedig újabb
