Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-06
41 "Ma, más viszonyok között, Magyarország, a nemzet esélyei összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek. A közös Európában nincsenek meg azok a fenyegetések, azok a külső ké nyszerek, amelyek annak idején gátolták, ellehetetlenítették az ország és a nemzet fejlődését" - fogalmazott Takács Albert. Mint mondta, "ma nem kell nagy erőfeszítéseket tenni a szabadság és a függetlenség megőrzése érdekében, erőnket valódi feladatainkr a koncentrálhatjuk. Ha ez így van, akkor nem kellene a fölöslegessé vált viszályt és harcot belső életünknek, nemzeti életünknek részévé tenni újra" - hangsúlyozta Takács Albert, majd hozzáfűzte: "ez talán 184849 üzenete, a mi felelősségünk és a mi felada tunk". Az ünnepség végén az emlékezők koszorúkat helyeztek el a mauzóleumnál. Köztük volt Sólyom László köztársasági elnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a kormány nevében Kiss Péter, a Minisztere lnöki Hivatalt vezető miniszter, az Országgyűlés nevében Mandur László, a parlament alelnöke, valamint a pártok képviselői. A köztársasági elnök kivételével a közjogi méltóságok, illetve képviselőik, a mauzóleumnál történt megemlékezést követően koszorút helyeztek el a Batthyányörökmécsesnél, a Belvárosban. A koszorúzáson részt vett Rogán Antal V. kerületi polgármester és Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára is. Szekeres és Dávid együtt ünnepelt A Kárpátmedence népei közötti összefogás ra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDFelnök, valamint Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ ) elnöke. A hagyományoknak megfelelően az idén is koszorúztak a Vesztőhelyen, majd szentmisét celebráltak a Minorita templomban. Délben a Megbékélési Parkban álló Szabadságemlékműnél tartottak ünnepséget. Szekeres Imre honvédelmi miniszter méltatta a kü lönböző nemzetekből származó aradi tábornokokat, akik - mint fogalmazott - képesek voltak túltekinteni a szűk nemzeti elfogultságokon. Hangsúlyozta: ma Európában a polgárosodás és a gazdasági felemelkedés kézzelfogható lehetőség, amelyet a keleteurópai ne mzetek úgy tudnak a legjobban kihasználni, ha összefognak, ha egymásban nem ellenfelet, megkerülendő konkurenciát, hanem partnert keresnek és találnak. Magyarország és Románia például konkrét anyagi előnyöket is kovácsolhat az együttműködésből, hiszen 2007 és 2013 között 224 millió eurót hívhat le együtt a határ menti területek gazdasági együttműködésének támogatására. Dávid Ibolya a Vesztőhelyen elhangzott beszédében kifejtette: a szabadságot ma szociális nehézségek fenyegetik, a politikai szempontok hel yébe gazdasági szempontok lépnek. Európában a leomló határok a nemzet számára felemelkedési lehetőséget biztosítanak, amelyet eddig a politika és a gazdaság nem aknázott ki - mondta. "Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a kö zöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására" - hangoztatta az MDF elnöke. - De még nem késő tanulni a történelem hibáiból - s zögezte le a politikus. Markó Béla úgy vélekedett: megosztott nép nem fogja kivívni magának azt, ami megilleti, mint ahogy színüket váltogató, szavukat nap mint nap megosztó politikusokkal sem megyünk semmire. Rámutatott: a magyar szabadság nem állítható szembe sem a románok, sem más népek szabadságával. A romániai magyaroknak ismét otthonukká kell tenniük Erdélyt, "új honfoglalásra" van szükség - jelentette ki. "Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt! És otthonunkká kell tennünk egész Európát is" - hangoztatta Markó Béla. A Szabadságemlékműnél Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke is tisztelgett a vértanúk emléke előtt . > Mi történt október 6án? Az 184849es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6án, Aradon végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a szabadságharc
