Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-14
8 A tárgyalások után a szabadkai Pannon Televíziónak adott majd félórás interjújában az államfő kijelentette: Magyarországnak kötelessége minden, az EUtagságból adódó lehetőségét kihasználni arra, hogy gazdaságilag, a kultúra, s az élet minden más területén segítse a határon túli magyarokat. Tennie kell ezt azért is, mert neki is szüksége van rájuk, ő is rájuk va n szorulva, nemcsak azok őrá. Szólt arról, hogy - mint Pásztor István, a VMSZ elnöke korábban jelezte - megkérték, terjesszen be törvényjavaslatot a parlamentben a kettős állampolgárság letelepedés nélküli megadásáról. Sólyom László ezt nem tartja jár ható útnak, mint fogalmazott, "jól tudjuk, hogy ezt leszavaznák". Szerinte ehelyett hosszan elő kell készíteni a dolgot, s ha az megtörtént, és létrejön a politikai akarat, akkor nem kell az elnöknek törvényjavaslatot beterjesztenie. vissza A szerb elnök kizárta, hogy Belgrád erőt alkalmazna Koszovó egyoldalú függetlensége esetén Belgrád, 2007. szeptember 13., csütörtök (MTI/APA) - Kizárta Boris Tadic szerb elnök csütörtökön megjelent lapnyilatkozatában, hogy Belgrád csa patokat vezényelne Koszovóba, ha a zömmel albánok lakta déli tartomány egyoldalúan kinyilvánítja elszakadását Szerbiától. "Szerbia nem fog háborút indítani Koszovóban. Ez egy európai demokrácia" - szögezte le az államfő a Diario de noticias című portu gál napilapnak adott nyilatkozatában, hozzáfűzve: "stabil Szerbia nélkül nem lehet stabilitás a régióban sem". Egy esetleges koszovói háború "katasztrófával érne fel mindannyiunk számára" - vélekedett a szerb elnök, ismételten állást foglalva Koszovó f üggetlenné válása ellen. Szerinte egy ilyen fejlemény precedenst teremtene, amelyre "minden szeparatista (mozgalom)" reagálna. "Sok (a koszovóihoz) hasonló helyzet van Boszniában, Cipruson, Grúziában, Moldovában" - mondta. Óriási feltűnést keltett a Vo jislav Kostunica kormányfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) egyik vezető funkcionáriusának múlt heti nyilatkozata. Dusan Prorokovic ebben kifejtette: ha a nyugati országok egyoldalúan elismerik Koszovó függetlenségét, ez feljogosítaná Szerbiát arra, h ogy Koszovóba vezényelje haderejét. A tisztségviselő kijelentésére Tadic elnököt megelőzve Vuk Jeremic szerb külügyminiszter is reagált. A Financial Times című londoni lapnak azt mondta, ha Koszovó kikiáltja függetlenségét, Belgrád "a biztonsági és védelmi erőforrásoktól eltekintve" minden "törvényes, diplomáciai és gyakorlati eszközt" fel fog használni, hogy megmutassa: érvénytelen a függetlenségi nyilatkozat. vissza A nemzetstratégiával és a schengeni csatlakozással foglal kozik a KMKF Budapest, 2007. szeptember 13., csütörtök (MTI) - A Szili Katalin által előterjesztett nemzetstratégiáról és a schengeni csatlakozás nemzetpolitikai vonatkozásairól tárgyal a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése p énteken a parlamentben. A KMKF a határon túli magyarság képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fóruma. A fórum összehívását 2003. szeptemberében kezdeményezte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Azóta a test ület évente egyszer ülésezik, a tanácskozást a KMKF Állandó Bizottsága készíti elő. Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasznál atlan lehetőségeket rejt a magyarmagyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. A tervezetből kiderül, hogy a nemze tpolitika stratégiai távlatait és irányait lefektető, törvényi szintű jogszabály a kárpátmedencei magyarság politikai közössége által kidolgozott követendő tájékozódási és célrendszert állítana fel a Magyar Köztársaság számára. A dokumentum több konk rét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében, a dokumentum szerint célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását. A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbiir odájának létrehozása, és minden fontosabb magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése. Indokolt megvizsgálni egy a Magyarok Világszövetsége korábbi fu nkc ióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státusszal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását, amelyet főleg a "nyugati" és egyéb, világszórványban élők szorgalmaznak - olvasható a javaslatban.
