Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-30
10 Allgemeine Zeitung megfogalmazása szerint) "konfliktuskeresőbb irányzat" kerekedett felül az MKPban. Mint Berényi Józ sef alelnök közölte, a párt a jövőre esedékes programalkotó közgyűlésen ismerteti majd az autonómiával kapcsolatos elképzelését Pozsonyból tavasz óta más sem hallatszik Koszovó kapcsán - ezt a szlovák diplomácia nemcsak a szerb, de más vendégpolitikuso k előtt is leszögezi , mint az, hogy a tartomány nem válhat függetlenné, jövője csakis Szerbia határain belül képzelhető el. A szajkószerűen ismételt pozsonyi álláspont mögül külföldi megfigyelők egyértelműen kihallani vélik azt az aggodalmat, hogy Koszov ó elszakadása példát és bátorítást jelenthet a felvidéki magyarságnak, amely Szlovákia lakosságának 10 százalékát teszi ki. Egyes körzetekben, így a Csallóközben azonban a 7080 százalékot is eléri a magyar nemzetiségűek aránya. Románia esetében kifinomult abb játék körvonalazódik. Koszovó kapcsán Bukarest ellenzi a függetlenséget és a határok megváltoztatását, és további párbeszédet sürget Belgrád és Pristina között. A romániai magyarság viszont vitaalapnak tekinti az Ahtisaaritervet. Mint Toró T. Tibor RM DSZképviselő júliusban Tusnádfürdőn kijelentette: a tervnek vannak olyan elemei (például a különleges státusú önkormányzatok létrehozása), amelyekre az erdélyi magyarság is hivatkozhat. Az RMDSZ, illetve más erdélyi magyar szervezetek 1989 óta 12 ter vezetet dolgoztak ki a magyarság autonómiájára vonatkozóan, ezek közül csak öt került a bukaresti parlament elé. Szakértők két autonómiaidőszakról beszélnek: az első 199295 között volt, a másik pedig 2003 óta tart. A kettő közötti "holtidőben" mély csend honolt, amit megfigyelők azzal magyaráznak: az RMDSZ első kormányzati szerepvállalásának (1996ban) az volt az ára, hogy a párt háttérbe szorítja az autonómiaköveteléseket; cserében a román politikai elit hajlandó kisebbségi jogokat biztosítani. Ez meg i s történt. A 2000ben újból kormányzati pozícióba került RMDSZ kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét (benne az ötödik autonómiatervezettel), amely a kormány jóváhagyása után a parlament elé került - azóta is a házbizottságokban "parkol". Elfogadás át főleg a demokrata párt és az államfő akadályozta. Ezért orrol az RMDSZ annyira Traian Basescura és az őt támogató demokratákra. Basescu elnök érzi az esetleges koszovói precedens képezte veszélyt. Ezért augusztusban látványos mosolyoffenzívát kezdet t Székelyföldön, és a játszmával két legyet akar ütni egy csapásra. Egyfelől összeugratná a mérsékelt RMDSZt és a keményebb nemzetieket (MPSZ, EMNT), hogy megossza és ezáltal gyengítse az erdélyi magyarság politikai képviseletét. Ha egy helyett kettő vagy akár három magyar párt indulna a jövő őszi romániai választásokon, az nyilvánvalóan a szavazatok szétforgácsolódását eredményezné, alkalmasint azzal a végzetes eredménnyel, hogy egyikük sem jutna be a bukaresti parlamentbe. Basescu ezzel párhuzamosan nem győzött hízelegni a székelyeknek, agybafőbe dicsérve Háromszék gyönyörű tájait, az ott élő székelyek meleg vendégszeretetét. (Hargita és Kovászna megyében a helyi lakosság 85, illetve 74 százaléka magyar.) Ígéretekben sem volt hiány az államfő csíksze redai és sepsiszentgyörgyi látogatásán. Hogy ezekből mi valósul meg, az a jövő titka. Az viszont legalábbis gyanús egybeesésnek tűnik, hogy a kolozsvári BabesBolyai Egyetemen alig két héttel Basescu székelyföldi látogatása után magyar és német nyelvű tábl ák jelentek meg. Olyan táblák, amelyekhez hasonlóknak tavaly novemberi kihelyezése után az egyetem (román többségű) szenátusa leváltotta a táblákat kiszögező két magyar adjunktust. Az indoklás szerint az oktatók "az etnikumok közötti ellenséges magatartásr a és az Európai Unió ellen bujtogattak". Az elnöki offenzíva és a váratlan kolozsvári engedékenység mindenesetre gyanakvással tölti el a megfigyelőket. Sokan attól tartanak: az egész csak azt célozza, hogy kiverje a magyarok fejéből a területi autonó mia (önrendelkezés) veszedelmes eszméjét, amely a koszovói huzavona bármilyen megoldása nyomán feltehetően még erőteljesebben fog megfogalmazódni az erdélyi magyarok körében. vissza A vajdasági magyarok problémájára hívták fel az EU figyelmét Hír TV 20070829 20:04 A vajdasági magyarság négy legfontosabb problémájának megoldatlanságára hívta fel az Európa Parlament küldöttjének figyelmét Pásztor Bálint a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője. Jelko Kacin, sz lovén politikus többnapos szerbiai látogatáson tartózkodik, amelynek során a helyi viszonyokkal kíván megismerkedni, mielőtt elkészítik a Szerbiának az EUhoz való közeledéséről szóló európai parlamenti jelentést. A politikus találkozott minden fontosabb p olitikai párt valamint a kisebbségek képviselőjével. Pásztor Bálint szerdán sajtótájékoztatón ismertette beszélgetésüket, amelynek során négy égető problémára hívta fel a küldött figyelmét. Ezek egyike a kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztásáról szóló törvény elfogadása. E
