Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-12
25 hogy a határ mentén élők vízum nélkül látogassanak el az ugyancsak a határ közelében lakó rokonaikhoz, ismerőseikhez, barátaikhoz. Ebben a kérdésben azonban még tovább folynak az egyeztetések a magyar féllel. A kárpátaljai tárgyalóküldöttség arra törekszik, hogy a kishatárforgalmat terjesszék ki Kárpátalja, illetve SzabolcsSzatmárBereg megye egész területére. A jelenlegi elképzelések szerint ugyanis a szolyvai, ökörmezői, volóci járások nagy ré sze kívül esne azon az övezeten, amelyen belül érvényben lenne a kishatárforgalmi egyezmény. A magyar fél egyelőre ugyanolyan illetéket kér a kishatárforgalmi engedély kiadásáért, mint a vízumért, vagyis 35 eurót. Az ukrán fél nem ért ezzel egyet, úgy véli , hogy az engedélyekért nem kellene illetéket fizetni. Egyébként az előzetes egyeztetések szerint a kishatárátlépőket az illetékes konzulátusok állítanák ki a személyazonossági igazolványok alapján, érvényességük 15 év lenne. Sajnos az érvényességi határi dőt illetően a tárgyaló felek még nem tudtak végleges megegyezésre jutni. Kezdetben az igénylők útlevelébe jegyeznék be a határ átlépésére jogosító engedélyt, később ez egy fényképes plasztikkártyára változna. Az ukrán fél hasonló tárgyalásokat kezdemé nyez Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával is. vissza Félmillió menekült Szerbiában - Több mint a fele a Vajdaságban telepedett le Vajdaságma.info 2007. július 11. [18:46] Szerző: Ternovácz István Hosszú időn át csa k találgatni lehetett, hány menekült él Szerbiában, azon belül a Vajdaságban. A szerb kormány menekültügyi megbízottja a minap a nyilvánosság elé tárta az adatokat. A köztársaságban jelenleg mintegy 500 ezer olyan menekült él, akik a délszláv térségben dú lt háborúk időszakában érkeztek a harcoktól mentes térségbe. Szerbiában ma a lakosság 5 százaléka menekült. Az 500 ezer ideérkezett bő egyharmada Koszovóból jött, a többiek Horvátországból és BoszniaHercegovinából. A szerbiai menekülteknek több mint a fel e a Vajdaságban él. A Vajdaságba került menekültek 75 százaléka Horvátországból került ide. Szerbia számára a legnagyobb gondot még ma is az jelenti, hogy akadályokba ütközik a menekültek visszaköltözése szülőföldjükre. Koszovóba a több mint 200 ezer elme nekült szerb közül eddig alig 3 ezren tértek vissza. Horvátország sem igyekszik megteremteni a feltételeket az onnan elkerültek visszatéréshez. Jellemző, hogy zágrábi adatok szerint 120 ezer szerb menekültet fogadtak vissza, ezzel szemben a belgrádi dokume ntáció arról tanúskodik, hogy ezeknek csupán a kétharmada tekinthető valós visszatérőnek. A visszatérést és az újbóli beilleszkedést egyedül a vegyes nemzeti összetételű BoszniaHercegovinában sikerült szinte maradéktalanul megvalósítani. A félmillió szer biai menekült közül 105 ezer rendelkezik, rendezett menekült státussal, ezek közül 51 911en a Vajdaságban várják, hogy sorsukra valaki megoldást találjon. A többi mintegy 400 ezer menekült, már szerb állampolgársággal rendelkeznek. Ezek nagyobbik részének (a koszovóiaknak) korábban is megvolt a szerb állampolgársága. Kétszázezerre tehető azoknak a száma, akik a elmúlt években, menekültként kaptak szerb állampolgárságot. Itteni beilleszkedésüket hatékonyan segíteni igyekszik a szerb állam, a vajdasági vezet és és több európai ország. Belgrádi források szerint az év végéig Szerbia hét városában 670 lakás építését fejezik be, melyek háromezer menekültnek biztosítanak majd otthont. Ezek a lakások a Menekültek tartós integrációja Szerbiában elnevezésű program ré vén épülnek, amit az olasz kormány finanszíroz. Csak az olasz kormány 15 millió eurót biztosított erre a célra. A svéd kormány az év elején 600 ezer euróért 21 bánáti házat vásárolt a menekülteknek. De a vajdasági vezetés sem ül ölbe tett kézzel. A tartom ányi képviselőház az elmúlt év decemberében hozta létre azt a másfél millió eurós alapot, amelyből üresen maradt házakat vásárol a menekültstátussal rendelkező személyek számára, és ami miatt a vajdasági őslakosság méltatlankodik. Ugyancsak a vajdasági ko rmány hozta létre azt az alapot, amelyből csak a menekültek igényelhetnek mezőgép vásárlására kedvezményes hiteleket, miközben ezek a pénzek a tősgyökeres vajdasági földművesek 30 éves átlagéletkorú gépparkjának a felújítására nem vehetőek igénybe. Most, a mikor komoly vita folyik arról, hogy kapjanake a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok garantált helyeket a vajdasági parlamentben, a Menekülteket Segítő Vajdasági Regionális Bizottság azt követeli, hogy a nemzeti kisebbségek mellett a boszniai, a horvát országi és a koszovói szerb menekültek is kapjanak szavatolt helyeket a tartományi képviselőházban. A bizottság – pontatlanul - azzal érvel, hogy a Vajdaságban sokkal több a menekült, mint amekkora a nemzeti kisebbségek létszáma. A bizottság szerint még mi ndig több mint 250 ezer menekült él a tartományban.
