Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-19
13 "A BoszniaHercegovinában kialakított helyzet (...) népirtás, etnikai tisztogatás, háborús és emberiesség elleni bűntettek eredménye" - szögezte le a mú lt héten Ban Ki Mun főtitkárhoz eljuttatott levélben a két politikus, arra szólítva föl a címzettet, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy mindent megtegyenek, ami csak lehetséges, hogy megsemmisítsék a boszniai népirtás következményeit. Ezek között a levélírók megemlítették Bosznia "szinte teljesen eltörölt valódi többnemzetiségű jellegét és a cselekvőképtelen központi intézményeket". "Ma, csaknem 12 évvel a háború befejezése után, BoszniaHercegovina jövője továbbra is a nemzetiségiterületi megosz tottság túsza" - áll a két államelnök levelében. A boszniai háborút lezáró 1995ös daytoni egyezményben kialakított rend szerint Bosznia lényegében autonóm két miniállamra, a horvátmuzulmán föderációra és a Szerb Köztársaságra oszlik. A megosztottságo t szentesítő alkotmányt csak egyhangúlag lehetne módosítani, ám erről a boszniai szerb vezetés hallani sem akar. vissza Koszovó, Kuba és a közelkeleti helyzet is szerepelt az uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozá sának napirendjén - ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg/Brüsszel, 2007. június 18., hétfő (MTI/EFE/Reuters/AFP) - Az alkotmányszerződés körüli, holtpontra jutott vita mellett Koszovó, Kuba és a közelkeleti helyzet is szerepelt az uniós külügyminiszterek luxembour gi tanácskozásának napirendjén. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozáson bejelentette: az Európai Unió felújítja a közvetlen pénzügyi támogatás folyósítását a Palesztin Autonóm Hatóságnak - jelentette S. Tóth László, az MTI brüss zeli tudósítója. Ezt a segítséget több mint egy évvel ezelőtt állította le az EU, így reagálva arra, hogy a tavaly januári palesztin parlamenti választások nyomán olyan kormány alakult, amelynek fő ereje a Hamász radikális iszlamista mozgalom volt. Az utóbbi napok drámai fejleményei - a Hamász erőszakos eszközökkel átvette az uralmat a Gázai övezetben, a néhány hónapja alakult nemzeti egységkormány felbomlott, s Mahmúd Abbász palesztin elnök egy szükségkormányt alakított a Hamász kizárásával - a kérdés átgondolására, s korábbi döntése megváltoztatására késztették az Európai Uniót. Javier Solana szerint a 27ek törik a fejüket azon, miként segítsék a Hamász által uralt Gázai övezet lakosságát is. A felújítandó segélyeket ugyanis a Szalám Fajjád vezet te szükségkormány kapja majd, ennek hatalma viszont csak Ciszjordániára terjed ki. Az EU olyan megoldáson gondolkodik, hogy esetleg az ENSZ bevonásával, vagy egy már létező - s a Hamászt megkerülő - mechanizmuson keresztül nyújtana támogatást a Gázai öveze t másfél milliós lakosságának. Az Európai Unió továbbra is megpróbálja elszigetelni a Hamászt, amelyet terrorista szervezetnek tart. A Koszovó jogállása körüli vita megoldása érdekében fokozott erőfeszítéseket és egy biztonsági tanácsi határozat rövid időn belüli megszületését sürgették a külügyminiszterek. Támogatásukról biztosították Martti Ahtisaari ENSZkülönmegbízott tervezetét. Állásfoglalásuk szerint a tervezet, amely nemzetközi ellenőrzés melletti függetlenséget javasol az albán többségű szerb tartománynak, a koszovói kérdés egy új biztonsági tanácsi rendelettel való rendezésének alapját képezi. A tanácskozáson támogatták, hogy a huszonhetek fejlesszék az energiahordozókban gazdag középázsiai térség országaihoz fűződő kapcsolataikat. A hét második felében megtartandó csúcstalálkozó elé szánt, német kezdeményezésre elfogadott tervezet megjegyzi, hogy az EUnak szüksége van az energiabeszerzési források bővítésére, s többek között előirányozza a két térség külügyminiszterei közötti rendszeres kapcsolattartást. Az uniót azok az aggodalmak vezették a Kazahsztánhoz, Kirgizisztánhoz, Tádzsikisztánhoz, Türkmenisztánhoz és Üzbegisztánhoz fűződő viszony szorosabbra fűzéséről szóló stratégiai döntéshez, amelyek szerint Brüsszel lemarad a középázs iai energiaforrásokért folytatott versengésben. amely a középázsiai országokban uralkodó emberi jogi helyzetről folytatandó "eredményközpontú" párbeszédre is felszólít. Az Európai Unió emellett megújította Kubának szóló "kettős tárgyalási" ajánlatát. Ennek értelmében párhuzamosan tárgyalnának a kubai kormánnyal és a civil társadalom képviselőivel, beleértve az ellenzéket is. A javaslat életképességének kipuhatolása érdekében meghívták a havannai kormány képviselőjét Brüsszelbe. Az indítvány a 2005ös, hasonló kezdeményezés megújítása. Megismétlésének az volt az elvi alapja, hogy Kubában 48 éve első ízben volt hatalomátadás tavaly, amikor Fidel Castro állami és pártvezető a betegsége és műtétje miatt az öccsére, Raúl Castróra és egy kis csoport polit ikusra bízta az ország irányítását. Még ha csak ideiglenes is, ez akkor is újdonságot jelent. Egyébként "a kubai politikai, gazdasági és társadalmi rendszer alapjában véve ugyanaz" maradt - állapították meg a külügyminiszterek. vissza
