Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-04
18 A minisztériumokban közel kétezer, a költségvetési intézményrendszer regionális átszervezése miatt 4400, közel százhúsz intézmény összevonása révén 4 ezer, 32 háttérintézmény megszűnése miatt pe dig szintén több mint 4 ezer állás szűnik meg a közszférában 2008 végéig. Az érintettek száma több mint 14 ezer. A központi közigazgatásban dolgozók egyötöde 1 – 3 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, így gondoskodni kell az utánpótlásról, illetve az ott mar adók megtartása, motiválása is kihívást jelent a kormányzati személyügyi államtitkárság munkatársai számára. A költségvetési megszorítások miatt nincs lehetőség anyagi ösztönzésre, így kipróbálják a versenyszférában már bizonyított modern HReszközöket. E zek többségére azonban még idegenkedve és hitetlenkedve néznek a közszolgák. Szetey Gábor államtitkár szerint a hazai államigazgatás olyan, mintha megállt volna benne az idő, a rendszerek elavultak, és legfőképp megértek a változtatásra. A dolog érdekessé ge, hogy 1992ben még korántsem voltunk lemaradva a nemzetközi trendekhez képest, hisz Magyarország az első között volt, ahol a közszolgálat jogszabályi környezetét rendezték. Ezen belül a köztisztviselői törvény körülbelül százezer ember munkavállalását é s HRviszonyait szabályozza. Az említett magyar törvényhez hasonlóan egyes országok korán – Szlovénia 1990ben, Észtország 1995ben, a visegrádi országok közül a lengyelek és a szlovákok 1998ban – alkották meg a köztisztviselői törvényt, míg a csehek elég gé megkésve fogadták el ezt a regulát – mondta lapunknak Poór József, a Mercer ügyvezető igazgatója, aki jelenleg épp a romániai köztisztviselői HRrendszer átalakítását végző EUs projektet irányítja. Hozzátette: a legutóbb csatlakozott országokban – Romá niában 1999ben, Bulgáriában pedig 2000ben – később alkották meg az említett köztisztviselői törvényt. A háború sújtotta balkáni országok közül Macedóniában és Boszniában 2000ben, míg Szerbiában a közelmúltban született meg ez a szabályozás. Érdekesség, hogy Csehországban 2007ig, míg a szomszédos Szlovákiában még a jövőben is a munka törvénykönyve az irányadó a köz- és a magánszektorban dolgozók foglalkoztatását és jogviszonyát illetően. A szabályozást itthon egyébként már „puhították”, hogy a köztisztvi selőknek kevesebb juttatás járjon, különösen az elbocsátásuk során. Elvesztett előny. A privatizációhoz és a külföldi tőke hazai becsalogatásához hasonlóan ezen a területen is jelentős előnyre tettünk szert tehát a környező országokhoz képest, ám a jó kezd ést nem követték a további szükséges átalakítások és nagyobb mérvű fejlesztések – fogalmazott Poór József. A szakember nemrég tanulmányban összegezte a közszolgálati HR nemzetközi viszonyait. Ebből kiderült, hogy a legtöbb rendszerváltó országban számos fe jlett nyugati ország (például az USA, Francia, Görögország) mintájára létrehozták a köztisztviselői titkárságokat vagy intézeteket. Ezek a hivatalok egyes államokban (Lengyelországban és Szlovéniában) a miniszterelnöki hivatalok vagy más esetekben az adot t országok (Bulgária és Románia) belügyi hatóságainak háttérintézményeként alakultak meg és működnek. Más országokban – így Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában – az előbbiekben leírtaknál jóval decentralizáltabb közszolgálati HRt alakítottak ki a 90es években. Ezekben az országokban az egyes minisztériumok voltak felelősek a saját területeiken folyó személyzeti munkáért, míg a belügyminisztérium az önkormányzatoknál folyó HRtevékenységet irányította. Ezen a helyzeten próbálnak változtatni azok a döntések, amelyek értelmében a közelmúltban létrehozták Csehországban a központi HRszolgálatot, illetve itthon a kormányzati személyügyi államtitkárságot. Magyarországon egyébként már érezhető, hogy elkezdődött a modern HRmunkavégzés, még ha az eredmén yekre várni is kell. Változások nagykövetei. A modern HReszközök bevetését bizonyítja például, hogy januártól elkezdődött a közigazgatásban a teljesítményértékelés. Többek között a vezetői készségek, a csapatmunka, a beosztottak fejlesztése, a kommunikáci ós, az analitikus és az innovációs készség megléte és minősége alapján értékelik majd a minisztériumok vezetőit az éves teljesítménymérés során. Az új teljesítményértékelési rendszer, rövid nevén TÉR most még csak a szakállamtitkárokat, a főosztályvezetők et és helyetteseiket, valamint az osztályvezetőket érinti, ám júniustól már a beosztottakat, vagyis összesen hatezer embert értékelnek. Ez a szám 2008. januártól tovább bővül, mivel a háttérintézményekben dolgozókat, 120 ezer embert vonnak be a TÉRbe. S hogy mi alapján értékelnek majd? Olyan szempontok szerint, amelyeket a versenyszférában már a kiválasztás során is mérnek. Ilyen például a munkához való hozzáállás, a precizitás, illetve az elvégzett munka mennyisége, minősége, a határidők betartása. Minde z nem babra megy, hisz az értékeléstől függ, kaphate valaki jutalmat. Eddig átlagosan másfélkét havi jutalomban részesült egy közszférában dolgozó, most a legjobbak 2,5 – 4 havi fizetést vihetnek majd haza éves munkájuk elismeréseként. A legrosszabbul telj esítők sem anyagi, sem erkölcsi elismerésre nem számíthatnak majd. Mindez nagy változás, hisz eddig – épp az említett jogszabályi háttér miatt – a köztisztviselőket a jogviszonyban eltöltött idő és a hierarchia alapján ismerték el. A változásoknak lehetnek nagykövetei. Ez a neve annak az önkéntes programnak, amelynek során a köztisztviselők ötleteket dolgoztak ki a közigazgatási kultúraváltás lehetséges módszereire. A javaslatokat ma mutatják be, az eseményen Gyurcsány
