Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-24
11 KözépEurópa gondjairól, kilátásairól, valamint az Európai Unióról fog tanácskozni a régió 16 államfője Brünnben - ELŐZETES Kokes Jáno s, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 2007. május 23., szerda (MTI) - KözépEurópa aktuális gondjairól, jövőbeni kilátásairól valamint a régió és az Európai Unió viszonyáról tanácskozik 16 térségbeli ország államfője csütörtöktől kezdve három napon át a délmorvaországi Brünnben. Az immár 14. középeurópai államfői csúcstalálkozón Magyarországot Sólyom László köztársasági elnök képviseli. A csúcstalálkozóra 17 ország - Albánia, Ausztria, Bulgária, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Lengyelors zág, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Németország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna - köztársasági elnöke kapott meghívást a házigazdától, Václav Klaus cseh államfőtől. A német és a szlovén államfő más elfoglaltsága ira hivatkozva lemondta a részvételét. A három naposra tervezett rendezvény, amely az utóbbi fél évtized legnagyobb politikai eseménye Csehországban, csütörtökön este az államfők nem hivatalos vacsorájával kezdődik. A hivatalos megnyitóra pénteken dé lelőtt Brünn főterén kerül sor ünnepélyes keretek között. Az első tárgyalási fordulót délután tartják meg a nemzetközi hírű brünni Vásárvárosban, majd kétoldalú találkozókra kerül sor. A napot a felújított Mahen Színházban díszelőadás és a történelmi emlék ű Spilberk erődben adott díszvacsora zárja. Az utolsó napon újabb plenáris ülésre és kétoldalú megbeszélésekre kerül sor, majd Václav Klaus sajtóértekezleten értékeli a csúcstalálkozót. Sólyom László várhatóan csütörtökön délután érkezik Brünnbe, s rö viddel azután fogadja a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége regionális szervezet, valamint a brünni Kazinczy Ferenc Diákkör képviselőit. A beszélgetés után a köztársasági elnök megkoszorúzza a Magyar Jakobinusok, valamint Kazinczy Ferenc Spilberkben lévő emléktábláit. Pénteken a magyar köztársasági elnök részt vesz a csúcstalálkozó hivatalos programjában. A délutáni órákra két kétoldalú megbeszélés - az ukrán és a bolgár államfővel - is tervben van. A színházi előadás és a díszvacsora után Sólyom László más elfoglaltságai miatt várhatóan visszatér Budapestre. Prágai megfigyelők szerint várható, hogy a csúcstalálkozó résztvevői felvetik a Csehországba, illetve Lengyelországba tervezett amerikai katonai támaszpontok kérdését is. Az elmúlt hetekbe n Németország és Ausztria is bírálta az elképzelést. Václav Klaus, valamint lengyel partnere, Lech Kaczynski ezért hétfőn Lányban egyeztettek a kérdésről. Mindketten leszögezték: a támaszpontokat alapvetően kétoldalú csehamerikai, illetve lengyelamerikai kérdésnek tekintik, de érdekük, hogy a témáról részletesen tájékoztassák az összes régióbeli országot is. Az első középeurópai államfői csúcstalálkozóra 1994ban az északcsehországi Litomyslben került sor. A résztvevők száma a korabeli négyről - cs eh, magyar, osztrák, szlovák elnök - időközben 18ra emelkedett. Tavaly a középeurópai csúcstalálkozónak a bolgár tengerparti üdülőváros Várna adott helyet. A jövő évi csúcstalálkozó színhelyéről Brünnben születik döntés. viss za Alapvető változások a bolgár belpolitikai erőviszonyokban - HÁTTÉR Zürich, 2007. május 23., szerda (MTI) - A nagy esélyes szocialisták csak a második helyen végeztek a hétvégén Bulgáriában tartott EPválasztáson, amelynek kimenetele alapvető vál tozásokat eredményezett a politikai erőviszonyokban - állapította meg a Neue Zürcher Zeitung. A szófiai polgármester, Bojko Boriszov által nemrég alapított tiltakozó párt 21,7 százalékos szavazati aránnyal orrhosszal megelőzte a nagy esélyesként rajth oz álló (és kormányon lévő) szocialistákat, akiket Szergej Sztanisev miniszterelnök vezetett. A harmadik helyre pedig a török kisebbség Ahmed Dogan vezette pártja futott be, megelőzve többek között a szélsőjobboldali Ataka pártot és II. Szimeon exuralkodó pártját. Az első három helyezett párt 55 mandátumhoz jutott az Európai Parlamentben, a fennmaradó három mandátumon az Ataka és II. Szimeon pártja osztozhat. A rendkívül alacsony (28,6 százalékos) részvételi arányból nyilvánvalóan a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) profitált a leginkább. A török kisebbség pártja mindig számíthat híveinek összetartására és fegyelmezett részvételére a választásokon. Az Európai Parlament bolgár tagjainak megválasztásakor ez a körülmény belpolitikailag aránytala nul nagy súlyhoz juttatta Ahmed Dogan pártját. Nem meglepő, hogy a török kisebbség pártjának jó szereplése feldühítette a rasszista, idegengyűlölő húrokon játszó Atakát. Volen Sziderov pártelnök szavazatvásárlást, csalást és zsarolást vetett a DPSZnek a szemére, "Ankara előretolt ékének" nevezve a párt strasbourgi képviselőit.
