Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-27
29 bennünket. Elvi ellenvetéseink vannak – nem egyezhetünk bele abba, hogy a műsor t egy reggeli csalamádéba tegyék át, amelyben nincs lehetőség saját arculat kialakítására sem, és teljes mértékben a megrendelőre kell hagyatkoznunk témák tekintetében is – fogalmazott a stúdió vezetője. Hozzátette azt is: sértő, hogy a televízió kettős ta rifával dolgozik: Magyarországon egy operatőr napidíja legalább 18 ezer forint, itt pedig egy kész híranyagért kapnak 14 ezer forintot, ebből operatőrt, szerkesztőt, kiszállást, felszerelést és minden más költséget fedezni kell. Maksay Ágnes szerkesztő r észletezte: nem vállaltuk a további együttműködést, hiszen tartalmi elvárásaink is lettek volna. Mi úgy tudtuk a Világunk a mi műsorunk, elvártuk volna, hogy az átalakítást megbeszéljék velünk. Hogy a határon túliakról szóló műsor mit tartalmazzon, azt ne Budapesten döntsék el nélkülünk, márpedig ez történt. Az első, április 16i műsor alátámasztja a fenntartásainkat: reggel 7 – 9 között két órában volt összesen három határon túli bejátszás (Székelyudvarhelyről, Kárpátaljáról és Kolozsvárról, ez utóbbi egy ál talunk készített egy évvel ezelőtt forgatott anyag ismétlése volt.) Nem jogos az elnök úr azon érve sem, amely szerint Kolozsvár „gettósítva volt péntekre", hiszen eddig is volt lehetőség arra, hogy Kolozsvár ne csak pénteken legyen jelen a Duna Tv műsor ában, rendelkezésre álltunk a hét bármely napján élő kapcsolásra akár a reggeli műsor számára, akár más napokon délután a Világunk számára, az más kérdés, hogy nem éltek a lehetőséggel. A reggeli műsorban egy év alatt összesen két élő kapcsolásunk volt, a délutániakban meg havonta egykét plusz bejelentkezést kértek, noha mi készen álltunk ennél jóval többre is, sőt kértük, hogy kapcsoljanak bennünket. Eddig is azon a véleményen voltunk, és ezután is azon leszünk, hogy Kolozsvár megérdemelt a Duna Tvben he tente egy fél órát, sőt ennél többet is érdemelne tömbösítve. Ami a dokumentumfilmeket illeti, Duna Tvs megrendelésre 2002 – 2005 között évente 4 – 5 dokumentumfilmet, portréfilmet készítettünk, 2006ban egyetlen egyet, és az sem ment még adásba. Elfogadhatat lannak tartjuk azt is, hogy 2007ben ugyanazokat a percárakat ajánlja nekünk a televízió. Létrehoztunk egy intézményt, amely a magyar közszolgálati médiákban segítette elő az erdélyi szellemiség jelenlétét, dokumentumfilmekkel, Tv műsorokkal, tudósítások kal. Azon vagyunk, hogy továbbra is legjobb szakmai tudásunkkal az erdélyi magyar televíziózást szolgáljuk. A Kárpátmedencei stúdióhálózat Duna Tvs biztatásra jött létre. Kezdetektől fogva azt éreztették velünk, hogy szükség van ránk. Volt is egy óriás i nyitás 2001 – 2002ben amikor beindult a Régiók, ami később átalakult Világunkká, ez azonban a mostani műsorszerkezetváltással eltűnőben van – közölte a szerkesztő. vissza A szarajevói parlament különleges státust követel Srebrenicának Transindex.ro 16:43; 26.4.2007 A BosnyákHorvát Föderáció parlamentje különleges státust követel Srebrenicának: a határozat szerint a keletboszniai várost ki kell emelni a Boszniai Szerb Köztársaság entitásából, és közvetlenül BoszniaHerce govina államnak kell alárendelni A határozat szorgalmazza továbbá külön bíróság felállítását Srebrenicában az 19921995 között a városban elkövetett háborús bűnök felderítésére. A Nezavisne novine című boszniai lap, amely a határozatról szerdán hírt ad ott, idézte Zeljko Komsicot, a boszniai államelnökség horvát tagját is. Ő annak a véleményének adott hangot, hogy a határozatot nem lehet végrehajtani többek között azért sem, mert ehhez BoszniaHercegovinában és a Boszniai Szerb Köztársaságban (RS) egyará nt alkotmánymódosításra volna szükség, amit az RS pártjai elleneznek. A határozat éppen ezért pusztán deklaratív jellegű. Boszniai szerb politikusok az entitás belügyeibe való beavatkozásnak értékelték a dokumentumot, amely szerintük "olyan kérdésekkel f oglalkozik, amelyekhez a BosnyákHorvát Föderációnak semmi köze". A boszniai muzulmán politikusok azóta igyekeznek elérni Srebrenica kiemelését a Szerb Köztársaságból, amióta a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette a Srebrenicában 1995ben elkövetett tömegmészárlást. A
