Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-03
28 "Ez csupán tervezet, a végső döntést a Biztonsági Tanács hozza meg" – mondta az ENSZfőtitkár koszovói különmegbízottja belgrádi sajtóértekezletén, miután befejezte eszmecseréjét Boris Tadic elnökkel, aki már el is utasította a javaslatot. Martti Ahtisaari ezután Pristinába utazott, ahol nagyobb megértésre talált. Agim Ceku koszovói miniszterelnök közölte, a dokumentum "nagyon világosan fogalmaz Koszovó jövőjére nézve". Egyértelműen nyilatkozott Fatmir Sejdiu elnö k is: "Minden más államhoz hasonlóan Koszovó is független lesz." Kompromisszumos javaslatról van szó, amelynek célja megteremteni egy olyan Koszovó szilárd alapjait, amelyben minden nemzeti közösség biztonságban érzi magát, s amely elősegíti a térség bizto nságát – mondta Ahtisaari. A két érintett félnek a február 13ra kitűzött bécsi tárgyalásokon lesz alkalma elmondani kifogásait, és megkísérelni az álláspontok összeegyeztetését, a kiegészített dokumentum pedig tavasszal kerül a Biztonsági Tanács elé. Kineveznek egy „kormányzót” A nemzetközi kulcsszereplők által alakított Nemzetközi Kormányzó Csoport egy Nemzetközi Polgári (közösségi) Képviselőt (ICR) nevez majd ki az ENSZ BTtől kapott felhatalmazás alapján. Ez a személy ugyanaz lesz, akit az Európai Bizottság az Európai Unió különleges képviselőjének jelöl. A dokumentum az ICRt felhatalmazza arra, hogy biztosítsa és felügyelje a rendezési terv végrehajtását, és szükség esetén akadályozza meg a benne foglaltak megsértését. (bbc) A tervezetben nem szerepel a "függetlenség" kifejezés, de az is kimaradt, hogy a tartomány Szerbiához tartozik. Koszovónak saját zászlója és himnusza lesz, és felvételét kérheti a nemzetközi szervezetekben – kivéve az ENSZt. A kisebbségek, elsősorban a szerbek széles jogo kat élveznek, és szoros kapcsolatot tarthatnak fenn anyaországukkal. Koszovóban maradnak a nemzetközi erők, a terület lényegében egyfajta nemzetközileg felügyelt függetlenséget kap. Nem csatlakozhat azonban más államhoz – nem lesz "NagyAlbánia". Boris Tad ic államfő ismertette Szerbia álláspontját Koszovóról, s csak később közölte: a javaslat elfogadhatatlan. Vojislav Kostunica ügyvezető miniszterelnök nem volt hajlandó találkozni a magas rangú vendéggel. Kostunica koalíciós partnere, Velimir Ilic beruházás ügyi miniszter kijelentette: Szerbia alaposan meggondolja, hogy csatlakozzone az Európai Unióhoz, ha az "területet rabol tőle" – Koszovó nem eladó. Martti Ahtisaari Belgrádban kénytelen volt az elnöki palota hátsó kijáratát használni, mert a főbejáratnál száz koszovói szerb tüntetett. vissza Emlékszik valaki Boszniára? Magyar Hírlap 2007. február 3. Szerző: Szabó Palócz Attila Néhány héttel az 1984es téli olimpia megnyitója előtt, még gyerekfejjel jártam először Sz arajevóban. Ahogy a város központjának török kori sétálóutcáján, a gyönyörű Bascarsiján nézelődtünk apámmal, egy csoport kimenős katonába botlottunk. Az akkori Jugoszlávia hadseregében nem sokkal korábban nyílt lehetőség nők számára is a szolgálatra, de cs ak önkéntes alapon. A fiatal vajdasági magyar katonalányok nyomdafestéket nem tűrő véleményüknek adtak hangot apám tapintatlan kollégájának elejtett, önkéntes választásukat méltató "hülye lányok" kezdetű megjegyzését követően. Szintén az olimpia évében je lent meg a szarajevói Zabranjeno Pusenje ("Tilos a dohányzás") újhullámos rockzenekar (amelynek tagja volt Emir Kusturica filmrendező is) debütáló albuma. A lemez egyik legnagyobb sikerszámának a címe: Anarhija all over Bascarsija – talán ezt nem kell lefo rdítanom. Egy szűk évtizeddel később Szarajevó arculata teljesen megváltozott. A volt olimpiai faluba, a Pale nevű városrészbe ásták be magukat a szerb csapatok, amelyek aztán évekig kíméletlenül lőtték az alattuk elterülő völgyben fekvő török kori óváro st és a Bascarsiját, ahova ekkor költözött be igazán az anarchia. A város hősies ellenállása már legendákba illő. Az ostrom és a vérontás napjaiban Bosznia és fővárosa szinte naponta szerepelt a hírekben, a Balkánra irányult a világ figyelme. Mára, a dayto ni békekötés után bő évtizeddel a nemzetközi sajtó érdeklődése a világ más válsággócai felé fordult. BoszniaHercegovina mintha eltűnt volna Európa politikai térképéről.
