Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-24
15 Koszovó és Szerbia képviselői február 21én Bécsben kezdtek újabb tárgyalássorozatot Koszovó jövőjének rendezéséről, és március elejéig kaptak időt arra, hogy kifejtsék álláspo ntjukat Martti Ahtisaari volt finn elnöknek, az ENSZfőtitkár koszovói megbízottjának rendezési tervéről. Ahtisaari tervezetében ugyan nem szerepel a függetlenség szó, azonban egy fajta "ellenőrzött függetlenséget" biztosítana a 90 százalékban albánok lakt a tartománynak. Ahtisaari a bécsi párbeszéd befejeződése után állítja össze végleges rendezési tervét, amelyet március 10én a két fél csúcsvezetőinek bécsi találkozója elé terjeszt. Az ENSZfőtitkár megbízottja március végén terjeszti a tervet az ENSZ Biz tonsági Tanácsa elé, amely egyedül illetékes Koszovó államjogi státusának eldöntésében. vissza Veszélyben a magyar nyelvű helyi rádiók - A civil szervezetek és a VMSZ parlamenti képviselői követelik a szerzett jogok biztosít ását Vajdaságma.info 2007. február 24. [21:35] Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben a Civil Mozgalom, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségügyi Civil Szervezet, valamint Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület szervezésében 2 007. február 23án tanácskozást tartottak a kisebbségi nyelveken sugárzó helyi- és regionális jellegű rádiók és TV adók privatizálásáról. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy egyegy adott rádió magánosítása folyamán megszűnhetnek a kisebbségi nyelven su gárzott műsorok. Az összejövetelen részt vett a Vajdasági Magyar Szövetség három parlamenti képviselője: Pásztor Bálint, Varga László és GalgóFerenczi Andrea, valamint dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, kisebbségügyi és közigazgatási titkár, tovább á a szabadkai, a szenttamási, a temerini, a magyarkanizsai, a hajdújárási és az Újvidéki Rádió Televízió magyar szerkesztőségének képviselői is. A résztvevők egységesen megállapították, hogy a helyi és regionális médiáknak a jelenlegi kritériumok szerinti privatizálása megszüntetné a jelenlegi többnyelvű helyi jellegű tájékoztatási rendszert, amelyet a vajdasági községekben néhány évtizeden keresztül fejlesztettek ki. A Műsorszórási Törvény ugyanis nem veszi tekintetbe a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelv ű tájékoztatásra, kultúrájuk ápolására és identitása megőrzése vonatkozó jogait. A VMSZ parlamenti képviselői felvállalták, hogy javasolni fogják az említett törvény – amely a helyi jellegű adóállomások privatizálásának határidejét 2007. december 31ében szabta meg – olyan módosítási javaslatának beterjesztését, hogy az ne csorbítsa a nemzeti kisebbségi közösségek tagjainak jogait. Az is elhangzott, hogy nem kell megszüntetni a községi közszolgálati médiát, mert ott is megvalósulnak a szerzett kisebbségi j ogok. Szorgalmazták továbbá a magyar nyelvű médiák közötti szorosabb együttműködést és egységes tájékoztatási rendszerbe való kapcsolását. A törvényt olyan irányban is módosítani kell, hogy a többnyelvű elektromos média Köztársasági Műsorszórási Ügynökség nél (RRA) ne csupán egy, hanem több frekvenciára is pályázhasson, és hogy az ilyen adókat mentesíteni kell a frekvencia utáni járulékok alól. Azt a megoldást is fontolóra kell venni, hogy a privatizálás során a helyi tájékoztatási eszközök dolgozói ezen in tézmények tulajdonosaivá váljanak. A tanácskozás résztvevői felszólították a Privatizációs Ügynökséget, hogy a törvény módosításáig függessze fel a helyi és regionális, többnyelvű elektromos média privatizálását, a szabadkai és a szenttamási rádió folyamat ban lévő privatizálását pedig állítsa le - olvasható a tanácskozásról kiadott közleményben. vissza A műsorszórási törvény módosítását kérik - megkésve? - A nemzeti tanácsok a szerbiai kormányhoz fordultak Vajdaságma.info 200 7. február 23. [19:43] A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsok követelik a műsorszórási törvény módosítását, hogy az elektromos média magánosításának folyamatában fennmaradjon a több nyelven műsort készítő média. Kérésükkel a szerbiai kormányhoz fordultak. Az Újvidéken megtartott kerekasztalmegbeszélés résztvevői követelik, hogy ne indítsanak be új magánosítási eljárásokat a többnyelvű média vonatkozásában, a törvény módosításával pedig vonják ki a kisebbségi nyelveken sugárzó médiát a privatizáció kötelez ettsége alól. A többnyelvű elektromos média ne csupán egy, hanem több frekvenciára is pályázhasson – ez is a követelések között szerepel. A nemzeti tanácsok képviselői arra panaszkodtak, hogy műsorszórási törvény negatív következményeire már „számtalanszo r rámutattak”, de az illetékesek a fülük botját sem mozdították. Az is
