Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-18
8 Sokkal jobb, ha saját bensőjükben tudatosul, mit szabad és mit nem, mintsem hogy a CNAnak kelljen dorgálnia hatóságként" - mondta az alelnök. Az MTI kérdésére, - amely a média mögött meghúzódó politikai érdekekre vonatkozik - Gáspárik kifejti: az a legfontosabb, hogy egyegy médium vagy sajtótermék tulajdonosi viszonyai átláthatóak legyenek, egy politikai érdek ne bújjon meg láthatatlanul egy médium mögött. A CNA nem képes befolyásolni a média és a politika összefonódását - teszi hozzá , legfeljebb büntetni és képezni tud. Emlékeztet arra, hogy a mai román újságírás derékhada még a Ceausescurendszerben szocializálódott. Ugyanakkor az ádáz médiapiaci küzdelemnek ma na gyon sok etikai áldozata van - fűzte hozzá. A médiafelügyeleti hatóság második embere szerint a CNA elsősorban akkor lép fel keményen, amikor a magukat megvédeni képtelenek ellen irányulnak az etikátlan cselekedetek. Ilyenek a gyermekek vagy a szociál isan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, például a romák. A politikus meg tudja védeni magát - teszi hozzá. A CNA egyébként nagyon ügyel arra - hangsúlyozta az alelnök , hogy önmagát minél jobban mentesítse a politikai szempontoktól. A testületb en például nem foglalhat helyet olyan személy, aki bármikor is tagja volt valamilyen pártnak. A CNA mindegyik tagjának van elismert "civil" szakmai múltja, Gáspárik Attila például színész. vissza Románia Szerbia területi int egr itásának megőrzését akarja Basescu szerint Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2007. január 17., szerda (MTI) - Koszovó sorsának eldöntésekor szem előtt kell tartani Szerbia területi integritását, az államhatárok megváltoztathatatla nságát és a kisebbségek kollektív jogainak elvét - jelentette ki szerdán, belgrádi látogatása során Traian Basescu román köztársasági elnök. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökkel megtartott találkozója után a román államfő úgy fogalmazott, hogy az európai fejlődés koncepciójában a nemzeti kisebbséghez tartozók kultúrával, nyelvhasználattal és társadalmi élettel kapcsolatos egyéni jogai szerepelnek, de a kisebbségek kollektív jogai nem váltak általánosan elfogadott, s éppen ezért kötelezően követend ő elvvé. Egy nappal korábban, a moldovai fővárosban a román elnök még határozottabban nyilatkozott. Az államok területi integritása megőrzésének, s a határok sérthetetlenségének elvét feltétlenül tiszteletben kell tartani Koszovó leendő státusának megh atározásakor - mondta, hozzátéve, hogy az elszakadásra törekvő szerbiai tartomány sorsáról hozandó döntés komoly próbatétele lesz a nemzetközi közösségnek. Koszovó kapcsán Kostunica kifejtette a román elnöknek, hogy a tartomány sorsának Belgrád számára elfogadhatatlan meghatározását nem lehet feltételül szabni a Szerbia EUcsatlakozásáról szóló tárgyalások folytatásához. Egyetlen, az EU tagjává vált országtól sem követelték azt, hogy mondjon le területi integritásáról és szuverenitásáról, vagy egyezzen bele területe egy részének elvesztésébe - mondta. A Boris Tadic szerb államfővel megtartott találkozó után Basescu azt hangsúlyozta, hogy Szerbiának, s egész Európának is az lenne a jó, ha a vasárnapi parlamenti választások után a demokratikusnak tekintett - jelenleg részben kormányon, részben ellenzé kben lévő - pártok valamilyen formációja alakítana újból kormányt. vissza Dodik szerint kell egy horvát entitás is Boszniában Zágráb, 2007. január 17., szerda (MTI/AFP) - Milorad Dodik boszn iai szerb miniszterelnök kijelentette, hogy a maga részéről támogatná egy harmadik boszniai entitás létrehozását egy föderatív állam keretében. "A horvátoknak kérniük kellene alkotmányos státusuk megváltoztatását" - vélekedett, azzal indokolva álláspon tját, hogy a horvátok "vesztesnek érzik" helyzetüket a jelenlegi Boszniában. "Egy olyan föderatív Boszniát javaslok, amely három szövetségi egységből áll" - mondta a Globus című horvát hetilapnak adott nyilatkozatában. A lap szerdán megjelent száma közölte az interjút. BoszniaHercegovina a boszniai háborút (199295) lezáró daytoni békeszerződés értelmében két entitásra oszlik, a boszniai Szerb Köztársaságra és a Muzulmánhorvát Föderációra. A központi államhatalom gyenge. Dodik elképzelése szerint a horvát entitásnak az ország 51 százalékát elfoglaló Muzulmánhorvát Föderáció területétől elkülönülő körzetben kellene létrejönnie, mégpedig az ország horvát többségű délnyugati részén. Horvát nacionalista pártok 2001ben már tettek arra egy kísérletet, hogy kinyilvánítsák és elfogadtassák a horvát többségű országrész autonómiáját, de sikertelenül. vissza
