Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-30
12 Egyetlen érdemi döntést hozott a NATO kétnapos, tegnap zárult rigai csúcsértekezlete - de az nagyot szólt. A huszonhat szövetséges BoszniaHercegovina és Montenegró mellett a békepartnerségi programba hívta Szerbiát is. Ezt a NyugatBalkánon különösen érdekelt Magyarország kezdettől fogva támogatta, de még a hazai remények is csak odáig terjedtek: ajánljanak a három országnak a jövő év végéig szóló, ideiglenes és később meghosszabbítható meghívást. Noha a mindhárom országban érdekel t Moszkva jelezte, hogy nincs meglepve, a szerdai - ráadásul időbeli megkötés nélküli - döntés egyértelmű áttörés. Különösen, hogy a NATOtagállamok ezzel egyértelműen kínos helyzetbe hozták Carla Del Pontét, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészét. Ő mi ndhárom ország meghívását "sajnálja", és kifogásolja, hogy nem egyeztettek vele. A törvényszék (ICTY) a háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb vezető, Radovan Karadzsics, illetve Ratko Mladics tábornok kézre kerítését és kiadatását várja el. Ráadásul a b elgrádi sajtó éppen szerdán közölte: a szerb vezetés 2002ig tudott Mladics hollétéről. A NATO döntése abból a szempontból is érdekes, hogy - miközben a szövetség és az Európai Unió tagsága között jelentős az átfedés - a huszonötök éppen Mladics rejtőzkö dése és Belgrádnak az ICTYvel való nem megfelelő együttműködése miatt szüneteltetik a tárgyalásokat a társulási és stabilizációs megállapodásról. Diplomaták Rigában lapunknak elmondták: az áttöréshez a tagállamok többségének az amerikaiak, a hollandok, va lamint a délszláv háborúban magukat is megégető britek és franciák ellenkezését kellett megtörnie. Ehhez a fő érv az volt: a Nyugatnak - különösen a választások előtt - nem szabad magára hagynia a szerbeket, és ezzel az ottani radikálisok kezére játszania. A francia külügyminisztérium azonnal közölte: a békepartnerségi meghívás nem jelenti az ICTYvel való teljes körű együttműködés követelményének feladását. Borisz Tadics szerb elnök is azt mondta: országának továbbra is tartania kell magát ehhez. A NAT Onak az elfogadott záródokumentum szerint 2008ban "szándékában áll" soraiba fogadni Albániát, Horvátországot és Macedóniát - amennyiben persze megfelelnek a követelményeknek. Egyértelmű elkötelezettség továbbra sincsen; tényleges meghívásról a 2008 tavas zán, feltehetően Portugáliában tartandó csúcsértekezlet hozhat döntés. Gyurcsány Ferenc felszólalásának középpontjában a hazánk számára különösen fontos NyugatBalkán állt. A miniszterelnök szerint a szövetség a szavahihetőségét kockáztatja, ha halogatja a térségre vonatkozó békepartnerségi és tagsági meghívásokat. A Rigából a KözelKeletre repülő George W. Bush amerikai elnök balti útján felvetette az úgynevezett vízummentességi program kiterjesztését. Noha a keletközépeurópai NATO- és EUtagok régót a szorgalmazzák a vízummentességet, konkrétum most sem hangzott el. Legfeljebb annyi: a Fehér Ház ilyen szándékkal fordul a kongreszszushoz, de egyelőre arra sincs garancia, hogy a kiterjesztés éppen térségünket érintené. vissza Nincs egységes mérce a Balkánra Népszabadság • Szőcs László • 2006. november 30. Itt miért igen, ha ott nem? Vagy: ott miért nem, ha itt igen? - vetődik fel a kérdés teljes joggal a NATO szerdai döntése után, amely békepartnerségi (PFP) meghívást tolmácsol Szerbiának is. Ugyanez a Szerbia viszont a jelek szerint nem elég jó ahhoz, hogy az EUval tárgyalhasson a stabilizációs és társulási egyezményről (SAA). Holott: 1. miként a PFP is csak a NATO e lőtere, úgy a SAA is az az EUnak; 2. a NATO huszonnégy európai tagja közül mindössze három nem tagja az uniónak; 3. nem ez a három tagállam a brüsszeli kerékkötője a szerbek EUn belüli előrelépésének. Hogyan is van ez? Carla Del Ponte, a hágai törvénys zék főügyésze joggal lepődött meg azon: ő és hivatala innentől fogva nem zsinórmérték. Eddig jobbára az EU és a NATO is arra hivatkozott Szerbia visszautasításakor, hogy Belgrád nem működött együtt "teljes mértékben" az ICTYvel. Igaz, azt már gumiszabályk ént kezdték
