Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-23
28 tulajdonképpen Traian Basescu államfő nemzetpolitik ai koncepcióján alapszik, amelynek lényege, hogy Bukarest kiemelt fontosságot tulajdonít a Moldovai Köztársasággal ápolt kapcsolatának, és Chisinau majdani – igaz, egyelőre csak Basescu által vizionált – uniós integrációjával megvalósulhat a román nemzet ú jraegyesítése. A határon túl élő román nemzetiségűek számára az 1991ben módosított állampolgársági törvény tette lehetővé, hogy szülőföldjük elhagyása nélkül megkapják a román állampolgárságot. Mivel a bukaresti illetékes hatóságok több esetben egymásnak ellentmondó, és leginkább pontatlan adatokat közölnek a külföldön élő román nemzetiségűek számáról, csupán becsülni lehet, hogy létszámuk többmilliós nagyságrendű. Bukarest nemrég jelentette be, hogy oly módon készül módosítani – várhatóan még ebben az évb en – az állampolgársági törvényt, hogy az igénylők a jelenlegi gyakorlattal ellentétben ne néhány év, hanem immár néhány hónap alatt kapjanak választ kérvényükre. Noha a projekt egyelőre az igazságügyi minisztérium asztalán hever, az elmúlt hónapok során l átványosan megugrott a román állampolgárságot kérők száma Romániában. A nyár óta ugyanis több mint 400 ezer moldovai folyamodott román állampolgárságért, miközben két évvel ezelőtt a moldovairomán kettős állampolgárok száma még százezerre rúgott, 2005ben pedig mindössze 1300 kérvényt iktattak Románia chisinaui nagykövetségén. Ha Bukarest beváltja ígéreteit, akkor néhány hónapon belül valamennyien román, ennek megfelelően uniós polgárok lesznek – és a keleteurópai kérvényezők esetében valószínűleg éppen e z a fő cél. Ha a vajdasági magyarok is megkapnák a kettős állampolgárságot, akkor a tartomány egyik lábával már benn lenne az Európai Unióban – jelentette ki Nicu Ciobanu, a Román Nemzeti Tanács képviselője, a Libertatea vajdasági román lap főszerkesztője, aki egyébként az újvidéki Gradjanszki Liszt szerb napilapnak nyilatkozva képtelenségnek nevezte azt, ha az anyaország nem látja saját érdekének is, hogy megadja az állampolgárságot a nemzet határon túli tagjainak. A több mint harmincezres vajdasági románs ág semmit sem vethet Románia szemére. Aki kérte – s a többség kérte is – megkapta a román állampolgárságot. Január elsejétől tehát a vajdasági románok is – az itt élő szlovákokhoz hasonlóan – uniós polgárokká válnak. Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzet i Tanács elnöke, aki egyben a vajdasági kisebbségi nemzeti tanácsok koordinátorának tisztét is ellátja, a világ legtermészetesebb dolgának tekinti, hogy a vajdasági szlovákok többsége már régen „bent van” az Európai Unióban. A soknemzetiségű tartományban m integy hatvanezer szlovák él, többségük kettős – most szlovákszerb – állampolgársággal rendelkezik. Január elsejétől tehát a becslés szerint több mint százezer vajdasági az EU polgára is lesz. (Ha kitekintenénk délre a Vajdaságból, látnánk, hogy a kelets zerbiai bolgárság egy része ugyancsak kettős állampolgár, s a szerbiai vlachok közül nem kevesen kérték és kapták meg a román állampolgárságot.) A Vajdaság „uniós kisebbségei” közül egyedül a magyarok azok, akik nem folyamodhatnak kettős állampolgárságért anélkül, hogy ne kelljen hozzá elhagyniuk szülőföldjüket. De nem csupán az uniós kisebbségnek adatott meg a kettős állampolgárság lehetősége. A közel hatvanezres vajdasági horvátság a Jugoszlávia széthullását követő években már két útlevéllel a zsebében ut azhatott. Ugyanúgy, mint a Horvátországból vagy Boszniából idemenekült sok tízezer szerb, újabban pedig a 35 ezer montenegrói. Valamennyi vajdasági kisebbség közül csak a magyarok és a ruszinok nem találtak anyaországuk ilyen – errefelé létfontosságúnak ta rtott – pártfogására és támogatására. Ukrajna ugyanis nem ismeri a kettős állampolgárság intézményét. A ruszinok a kétmillió lakosú tartomány nagyobb nemzetei – a szerb (65 százalék), a magyar (14,28), a szlovák (2,79), a horvát (2,78), a montenegrói (1,75 ), a román (1,5) – között a legkisebb (0,77 százalék), ukrán kisebbséggel együtt képezik csak egy százalékát a tartomány népességének, így előzve meg csupán a bunyevácokat (0,97). A szerb lap érdeklődésére Egeresi Sándor, a tartományi parlament VMSZes (Va jdasági Magyar Szövetség) alelnöke annyit mondott, hogy Magyarországon nincs politikai akarat a kettős állampolgárság megadására. A román elnök nemrégiben tett bejelentése után azonban a Vajdasági Magyar Demokrata Párt ismét aláírásgyűjtésbe kezd a kettős állampolgárságért. vissza "Kibicállás" - Szabó: mennyi üres duma van az Európai Parlamentben! Transindex.ro [22.11.2006] "Kibicállásnak" minősíti Brüsszelből Szabó Károly, az RMDSZ europolitikusa az EP- megfigyelők – vagyis a saját – szerepét, "melytől nem dől össze a világ". Elmondása szerint ő az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) ülésein vesz részt, de "siralmas a helyzet, az ember nem rúghat labdába és a bizottságokban is csak nagyonnagyon ritkán és különleges engedéllyel lehet szóhoz jutni, semmiféle konkrét indítványt nem lehet előterjeszteni. Ennek hálistennek mostmár vége lesz" –
