Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-22
16 Magyarországgal együtt további 54 ország nevezhető még demokráciának – bár csupán „hiányos” demokráciának. Hazánkban a válasz tási folyamat és a pluralizmus, illetve a polgári szabadságjogok érvényre jutása majdnem tökéletes az EIU értékelése szerint, de a másik három kategória tekintetében elszomorító a helyzet. A politikai kultúra szempontjából például Benin szintjén, Namíbia m ögött vagyunk, ami pedig a kormányzás minőségét illeti, ott éppen Trinidad és Tobago pontszámával azonos eredményt ért el hazánk. A világ lakosságának csaknem 40 százaléka továbbra is autoriter berendezkedés alatt kénytelen élni (ilyen országbó l 55öt szám oltak össze), 30 további állam pedig átmeneti, hibrid rendszernek írható le. vissza Januártól személyi igazolvánnyal - A gazdaság már régen bebizonyította, hogy a két ország együttműködése kölcsönösen fontos Világgazdaság 20061122 Dacára annak, hogy – elsősorban az erdélyi magyarsággal kapcsolatos politikára visszavezethető máig élő ellentétek, viták miatt – Magyarország és Románia között „hagyományosan” léteznek feszültségek, ezeken túllépve a két ország gazdasági, kere skedelmi, tőkekapcsolatai a rendszerváltás óta folyamatosan bővülnek, s az együttműködés ezeken a területeken mind szorosabbra válik. Várhatóan a jövőben még intenzívebb lesz az összefonódás, köszönhetően annak, hogy Románia szinte heteken belül az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. A feszültségek simítására is számos lépés történt: elég, ha arra gondolunk, hogy éppen Románia volt az a partnerország, amelylyel az első közös kormányülést tartotta a magyar kormány (azóta olyan, a magyar kül- és gazdaság politikában ugyancsak prioritást élvező országokkal volt hasonló kormányülés, mint Horvátország és Ausztria). A tavaly októberben Romániában megrendezett első közös kormányülést a múlt héten Budapesten követte a második, amelyen több kérdésben sikerült elő relépni – ahogy azt az aláírt dokumentumok is mutatják. De nemcsak ezek, hanem a megvitatott témák és az elkövetkező hónapokra egyes területeken lefektetett tervek is azt jelzik, mindkét ország számára kiemelkedő fontosságú az együttműködés. Ilyen például az, hogy döntés született: létrejön – 35 milliárd forintos értékben – egy vállalkozásokat támogató közös kockázatitőkealap, ez elsősorban a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását szolgálja. A közös kormányülés után Gyurcsány Ferenc kormányfő töb b más tervet is megemlített, ezek egy része regionális, mások mindkét ország egészének szempontjából igen fontosak. Ilyenek egyebek között a következők: felgyorsítják a Budapest – Cegléd – Békéscsaba – román határszakaszon a vasútvonal felújításának második üte mét; villamosítják a Püspökladány – Biharkeresztes vonalat; Békéscsaba és Nagyvárad között 400 kilovoltos távvezetéket létesítenek, Szeged és Arad között gázvezeték épül; 2013ig megépül az északerdélyi autópálya (először a Magyarországhoz közelebb eső szak aszok készülnek el), s közös ipari parkokat létesít a két ország a határ mentén. Ennél vitatottabb – mind idehaza, mind Romániában – a magyar kormány most kinyilvánított szándéka, hogy Románia uniós tagságának elnyerése után csak részlegesen nyitja meg mun kaerőpiacát a román munkavállalók előtt. A szoros együttműködés és az arra irányuló szándék immár a legfelsőbb politikai szférákban is kinyilváníttatott, ám a gazdaság szereplői már hosszú évek óta konkrét lépésekben bizonyították ezt a fajta szellemiséget . A legtöbb szó mindig a külkereskedelmi forgalom jelentős dinamikájú és folyamatos bővüléséről, illetve a magyar vállalkozások romániai befektetéseiről esik, továbbá a magyar lakta területeket érintő magyar finanszírozású programokról (mint amilyen a Szül őföld program), s jóval kevesebb figyelmet kapnak egyéb, ugyancsak fontos területek, mint a kis- és középvállalatok fejlesztése terén magyar részről kínált szakértőitanácsadási tevékenység. Ami ez utóbbit illeti: számos területe van az együttműködésnek. I lyen például – a már említett kockázatitőkealap létesítésén túl – , hogy több, az üzleti környezetet javító EUs felzárkóztató képzési program valósult már meg, közte Az EU házhoz jön szakmaspecifikus képzési és vállalkozói tréning, amelyen ez idáig minteg y 2500 vállalkozás vett részt. Már az első – kedvező – tapasztalatokat is le lehetett szűrni az ágazati kkvorientált klaszterprogramról, amely egy területen, az építőipari klaszterek partnerhálózatának létrehozásában már a pilot programig is eljutott. De ilyen a kifejezetten a kkvknak szóló lépés volt, hogy a gazdasági tárca támogatásával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az idén felállt Kárpátia Magyar – Román Kereskedelmi és Iparkamara. Nyílt emellett EUmegfelelési és Tudásközpont Erdélyben képzé si, tanácsadási, információszolgáltatási feladattal, számos szakmaspecifikus konferenciát rendeztek (egyebek között nyomda- és csomagolóanyagiparit). Tartottak bentlakásos többnapos képzést a Kárpátok Üzleti Akadémián üzletivállalkozói ismeretek, innovác ió, minőségbiztosítás, ekereskedelem, pályázati lehetőségek, vállalat, termelésirányítás, klaszterek témakörében, s voltak pályázatírásra felkészítő távoktató programok. VG
