Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-14
6 Az államfő a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen, nyilvános fórum keretében, beszélget Ivan Gasparovic kö ztársasági elnökkel és az ott tanuló egyetemistákkal. A diákok kérdéseket tehetnek fel, illetve véleményt nyilváníthatnak az elhangzottakról. Pénteken a Szlovák Köztársaság elnöke tesz látogatást a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol sz intén nyilvános fórum keretében, párbeszédet folytat Sólyom Lászlóval. Az egyetemisták ott is véleményt nyilváníthatnak az elhangzottakról. A KEH tájékoztatása szerint a közös magyarszlovák elnöki fórum gondolatáról először 2006. szeptember 15én tájékoztatta a nyilvánosságot Sólyom László és Ivan Gasparovic, miután a csehországi Lanyban a Visegrádi Csoport államfői csúcstalálkozó keretei n belül négyszemközti megbeszélést folytattak erről. Sólyom László akkor újságíróknak elmondta, hogy a vitafórumot levélben ő kezdeményezte, és a szlovák államfő elfogadta. "Egyetértettünk abban, hogy az elnököknek különleges szerepe van a kapcsolatokb an, mert szimbolikus hatalmukkal hatni tudnak a fiatalságra" - mondta a magyar államfő. "Én nagyon szeretném, hogyha kibeszélhetnénk a problémákat, s megvitathatnánk azokat a történelmi nézeteket is, amelyek feszültséget okoznak a két nép között, ha k ibeszélhetnénk, hogyan lehetne egy csomó sztereotípiát és beidegződést kiiktatni" - pontosította elképzeléseit Sólyom László. "Azt hiszem, hogy ez egy nagyon sokat ígérő folyamat lehetne" - vélte a magyar államfő, aki szerint az egyetemeken "mint két egyetemi tanár, mint két értelmiségi" léphetnének fel, akik áttekintenék a problémákat, mi az, amiben egyetértenek, mi az, amiben nem. "Mi az, amit ki kell beszélni, mi az, amiben nem értünk egyet, s miért nem értünk egyet. A sérelmeket is nyugodtan fel le het sorolni mindkét oldalról" - mondta a magyar államfő. Ivan Gasparovic a lanyi csúcstalálkozón újságírók előtt megerősítette a megállapodást, s leszögezte, hogy ezt "olyan jó lépésnek tartja, amely elősegítheti a két nép kölcsönös megértését". "Néhá ny szélsőséges személyiség kijelentései nem ronthatják a szlovákmagyar viszonyt" - mondta akkor a szlovák államfő. vissza December közepén tartják az első politikai konzultációt az átalakított magyarmagyar kapcsolatrendsze rben Budapest, 2006. november 13., hétfő (MTI) - December közepén tartják az első politikai konzultációt az átalakított magyarmagyar kapcsolatrendszerben - közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hétfőn. Gyurcsány Ferenc mini szterelnök és határon túli magyar közösségek vezetőinek találkozóját időben nagyjából akkor tervezik, amikor - a kormány reményei szerint - az Országgyűlés módosítja a Szülőföld Alapról szóló törvényt - mondta a nemzetpolitikai szakállamtitkár a magyarorsz ági és a határon túli magyar újságírók számára rendezett háttérbeszélgetésen. Elmondta, hogy a kormány a múlt heti ülésén elfogadta, majd pénteken benyújtotta a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi törvény módosítási javaslatát. Véleménye szerint a javasl atot legkésőbb december 20ig elfogadhatja az Országgyűlés. A szakállamtitkár szerint sikerült hivatalos formába önteni, a nemzeti fejlesztési tervben, a költségvetési törvény tervezetében, illetve törvénymódosítási javaslatokban megfogalmazni a kormán y új nemzetpolitikájának idén nyáron felvázolt alapelveit: a fejlesztéspolitika előtérbe helyezését, támogatáspolitika rendszerének egyszerűsítését, jogszabályi letisztítását. Emellett kidolgozták a magyarmagyar párbeszéd új kereteit. Amikor január el sejével Románia is az Európai Unió tagja lesz, a Kárpátmedencei magyarság legkevesebb 90 százaléka uniós állampolgárrá válik, ezért a hagyományos támogatási politikát egész egyszerűen nem lehet folytatni - hangsúlyozta az államtitkár. "Az idő egyszerű en elszaladt felettünk, teljesen más valóságba érkezünk Románia EUtagságát követően" - fogalmazott. Gémesi Ferenc szerint szimbolikus dolgokon lehet vitatkozni, ám a valódi kérdés az, hogy a magyar közösségek nyertesei leszneke az uniós csatlakozásna k saját országukban. Mint mondta, a magyar politikának ahhoz kell elsősorban hozzájárulnia, hogy a sokszoros hátránnyal induló nemzeti kisebbségek versenyképesek legyenek ebben a folyamatban. A fejlesztéspolitika céljait ismertetve kiemelte, hogy 190 m illiárd forintot lehet majd közös két- és többoldalú programokra fordítani, de a közös projekteket nem lehet a magyar közösségek, azok tagjainak szerepvállalása nélkül megvalósítani. Kitért arra, hogy a hagyományos támogatáspolitika ezentúl tisztán az identitás megőrzését kívánja segíteni. Hangsúlyozta, hogy az itt tervezett szerkezetátalakítás nem jelent forráskivonást: a határon túli magyarok támogatására a 2007. évi költségvetés tervezetében a 2006os támogatással megegyező összeget szánnak.
