Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-07
8 ügyről is, ami értelmetlen áldozatot követelő őrültség, az már nem vállalható - idézte a püspök az eleméri templom építtetőjét, a szabadságharcot vagyon ával is támogató, elsőként kivégzett aradi vértanút. A gyászmise, s a helybéliek emlékező műsora után Kiss Ernőnek a templom falán elhelyezett emléktáblájánál folytatódott az ünnepség, amelyen elsőként Petróczi Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott vezetője szólalt fel. Mint fogalmazott, az 1848as szabadságharc nemcsak a magyar történelemben, hanem Európa történelmében is kivételes helyzetet teremtett. Nemcsak a magyarság összefogását, hanem a más nemzethez tartozók szolidaritását is megte remtette. A Délvidéken élő magyarság másoknál nehezebb, a végveszély határát súroló körülmények között állt helyt - mutatott rá Petróczi Sándor. Megőrizte intézményei túlnyomó többségét, s újakkal is képes volt gyarapítani őket. Biztosította a szabad magya r sajtó megjelenését, az anyanyelvi oktatást, megvédte falvait és városait. A Magyar Köztársaság, mint anyaország, kiemelt figyelemmel kíséri a vajdasági magyarok sorsának alakulását. Elsődleges feladatának tekinti, hogy segítse boldogulásukat szülőföldjük ön és Európában. A helyi politikusok közül elsőként Böröcz József, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) alelnöke szólalt fel, s azt hangsúlyozta, hogy az 1849es mártírok áldozata nem volt hiábavaló, mert a szabadságharc után, a legvadabb terror ellenére sem leh etett már visszahozni a régi világot. Az aradi tizenhármak példája arra tanít, hogy mindig világos, megvalósítható célokért kell küzdeni - mondta , s ennek kapcsán említést tett az MNT tevékenysége nyomán született eredményekről: a vajdasági iskolák magya r tankönyvekkel való ellátásáról, 2 magyar gimnázium létrejöttéről, a magyar nyelv és írás hivatalos használatának kiterjesztéséről, a magyar helységnevek visszaállításáról, a magyar vállalkozások támogatásáról, a szabadkai magyar tanítóképzőről, s a tarto mány több településén létrehozott diákotthonokról. Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke a vértanúk örökségéből az összefogás szükségességét emelte ki. Kijelentette, hogy pártja békejobbot nyújt mindenkinek, aki a nemzet és a délvidé ki magyar nemzetrész érdekében szolgálni és tevékenykedni kíván. Felszólított mindenkit, hogy sorakozzon fel a VMSZ mellé, s együtt végezzék el mindazt, amit nemzeti közösségük megmaradása érdekében el kell végezni. Fischer Pál, a Vajdasági Magyar Demokra ta Közösség alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az aradi vértanúk között a legnagyobb csoportot a délvidékiek alkották. Schweidel József zombori volt, a Temesváron született Kiss Ernő Eleméren élt, Lázár Vilmos Nagybecskereken született, a szerb határőrből let t magyar honvédtábornok, Damjanich János a délbánáti Strazán, és a német LeiningenWesterburg Károly is Törökbecsén lelt új otthonra. Az ünnepi beszédek után a helyi politikai szervezetek és kulturális egyesületek, valamint Magyarország képviselői megkos zorúzták Kiss Ernőnek az általa építtetett templom alagsorában lévő sírját. Szlovákia számos helységében emlékeztek meg a magyarok pénteken az 184849es magyar szabadságharc vértanúiról. Rimaszombatban a magyar egyesületek szólították az ünneplőket a vár os köztemetőjében álló kopjafához és a város melletti Szabadkapusztai emlékoszlophoz, este pedig a Magyar Házban volt megemlékezés. A közeli Tornalján a "tizenötödik vértanúként" emlegetett Kazinczy Lajos emléktábláját koszorúzták meg a gömöriek. Révkom áromban szintén két helyen hajtottak fejet a vértanúk és a komáromi vár védőinek emlékére. A város főterén álló Klapkaszobor és a közeli ligetben néhány éve felállított obeliszk körül gyújtottak mécseseket a szabadságharc utolsó és bevehetetlen bástyájaké nt emlegetett város mai magyarjai. A Klapkaszobornál Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke mondott beszédet, aki délelőtt a pozsonyi vértanúk, Jeszenák János és Rázga Pál Kecskekapui evangélikus temetőben álló síremléke előtt is beszélt, ahol az utóbbi években a pozsonyi magyarok október 6án immár rendszeresen koszorúznak. A kassaiak autóbusszal utaztak az ország legkeletibb végein fekvő Margonyára, ahol az aradi vértanú, Dessewffy Arisztid családi kriptája előtt tisztelegtek. A hét vég én további településeken lesznek kegyeletes megemlékezések, koszorúzások, gyertyagyújtások azoknál az 184849es emlékhelyeknél, amelyek a rendszerváltás előtti évtizedek során mármár az enyészeté lettek, de az
