Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-07
16 alkotmányos rendjét. Azt kérdezem a magyar parlamenttől, hogy engedjünk ennek a zsarolásnak, úgymond a béke és a nyugalom kedvéért? De milyen béke, és milyen nyugalom lesz az, amit az alkotmányos demokrácia sérelmével érünk el? Sőt, azzal a céllal , hogy egy új rendet teremtsünk, a kisebbség rendjét. Ez a pillanat békéje, hogy aztán a békétlenség és a nyugtalanság hosszú időszaka következzen, a demokratikus szabadság elvesztésének időszaka, csak azért, mert a parlament egyik pártja nem tudja elvisel ni, hogy - ahogyan ő mondta - a haza legyen ellenzékben. Hamisan, - beszéljünk világosan - hazug módon. Nem a haza van ellenzékben, hanem egy párt. Egy párt, amely, ha jól teszi a dolgát, a választók akaratából a következő választásokon megbízást kaphat, h ogy a törvényhozásban többségi mandátuma legyen. Pár nappal ezelőtt az önkormányzati választásokon jól szerepeltek. A népakarat az önkormányzatról szól, minden más legfeljebb vélemény lehet. Világos a kérdés: engedjüke, hogy alkotmányos rendjében támadj ák ezt az országot, vagy megvédjük azt? Ez a kérdés. Ennek a parlamentnek kell válaszolni rá. Az utcai küzdelem nem rend és nem nyugalom. Ez a totális politikai bizonytalanság, amelyet a hétköznap bizonytalansága követ a gazdaságban és a társadalomban. A zt gondolom, hogy ezt sem az ország, sem a népképviselet, sem a parlament nem akarhatja. Biz almat kérek a parlamenttől. Bizalmat, mert csak egy erős kormány tudja végigvinni ezt a programot, az egyensúly, a reformok és a fejlesztések programját. És csak egy olyan kormányfő, aki politikai okokból nem kényszerül újra és újra rossz kompromisszumokra . Aki érzi a háta mögött a parlament többségének felhatalmazását és bizalmát. Azok támogatását kérem, akik támogatják a programot, akik támogatják ezt a kormányt, akik támogatják a kormányfőt, megfontolva a múlt összes terhét, számot vetve igazsággal, hazu gsággal, múlttal és jövővel. Tartalmi döntést kérek. Magyarországnak békére és nyugalomra van szüksége. És egy új kezdetre. Magyarországért, a köztársaságért! vissza Gyásznap a tüntetések árnyékában - Fejet hajtott a nemzet az aradi vértanúk és Batthyány Lajos előtt Népszava 2006. október 7. Ugyan az ország több pontján, így a Parlament épülete előtti Kossuth téren is tüntetések zajlottak, ezzel együtt a közjogi méltóságok és a pártok békésen emlékeztek meg az 18484 9es magyar szabadságharc leverését követő megtorlás áldozatairól, az Aradon kivégzett vértanúkról. Budapesten koszorúzás volt Batthyány Lajos mauzóleumnál és az örökmécsesnél is. Tegnap reggel felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság áll ami lobogóját a Parlament előtt. A hivatalos ceremónián részt vett az öt legfőbb közjogi méltóság, így ott volt Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bírós ág elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Az állami lobogó felvonását, majd felárbocra engedését a téren gyülekező tüntetők mintegy harminc fős csoportja is figyelemmel kísérte. Október hatodikát egyébként még 2001ben, az Orbánkormány idején nyilvánították nemzeti gyásznappá. A fővárosi Fiumei úti sírkertben található Batthyánymauzóleumnál szintén megemlékezést tartottak, itt Mandur László, az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet. "Még nem ég a haza, de elég a felelőtlenségnek a feszültsé g olajára dobott szikrája, és lángba borulhat. És akkor értelmét veszti az örökmécses lángja, értelmét veszti a közös emlékezés, és kiolvadhat, szétfolyhat mindaz, ami még kötőanyag magyar és magyar között, szabadság és demokrácia között" - mondta a szocia lista politikus az elmúlt hetek eseményeire is utalva. A megemlékezés végén koszorút helyeztek el a közjogi méltóságok, így Sólyom László, Bihari Mihály, Lomnici Zoltán mellett Kiss Péter és Hiller István miniszterek, valamint a pártok képviselői.