Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-02
14 Marad a megosztott ság − A nemzeti pártok arathatnak sikert BoszniaHercegovinában 2006. október 2. (9. oldal) Tudósítónktól Választásokat tartottak tegnap BoszniaHercegovinában. A valamennyivel több mint 2,7 millió szavazó megválasztotta a háromtagú államelnökséget, a kö zponti parlament képviselőházát és a két entitás parlamentjeit, valamint a bosnyák – horvát föderáció tíz megyéjének képviselőtestületét. A választásokon 36 politikai párt harcolt a választók kegyeiért. A polgárok nem kevesebb mint 7200 jelöltre adhatták vo ksukat. A voksolás szabályosságát több mint hatezer megfigyelő ellenőrizte, nagyobbrészt a civil szervezetek tagjai, de az EBESZ és az Európa Tanács is több száz megfigyelőt küldött. A szavazás a késő délutáni jelentések szerint rendben, nagyobb incidensek nélkül zajlott. A részvételi arány magasabb volt, mint a négy évvel ezelőtti megméretésen, kivéve Hercegovinát. A daytoni BoszniaHercegovina politikai életét továbbra is a nemzeti ellentétek mérgezik, ami biztosan látszani fog a választási eredményeken i s: a nemzeti pártok szerzik meg a győzelmet mind a központi testületekben, mind a három nemzeti közösségben, illetve mindkét entitásban. A választási kampány hangulata is erre utalt. Szarajevó szeretné felszámolni Bosznia felosztottságát, magyarán megszünt etni az entitásokat, illetve a szerinte etnikai tisztogatással, háborús bűncselekményekkel létrehozott Szerb Köztársaságot. Banja Luka viszont (a boszniai szerb entitás fővárosa) alig leplezi szándékát az elszakadásra, s csak az alkalmas politikai pillanat ra vár. Megfigyelők döntőnek ítélik meg a választásokat az ország további sorsára nézve, ám nem sok reményt fűznek hozzá, hogy bekövetkezik a minőségi fordulat. vissza Nem engedik Koszovót − Az új szerb alkotmány sem kedvez a vajdaságiaknak 2006. október 2. (9. oldal) Sebestyén Imre A szerbiai parlament szombaton késő este megszavazta az ország új alkotmányát, amelyet azonban még referendumon kell elfogadniuk az ország polgárainak. A népszavazást október 28 – 29re írta ki a képviselőház elnöke. Hatéves tartozásának tett eleget az alkotmány meghozatalával a demokratikusnak nevezett szerb hatalom, amely már a megnyert választásokat követően szilárd ígéretet tett annak életre hívására. Ám azóta is – hat évvel a Milosevicsrezsim megdöntése után – a milosevicsi alaptörvény van hatályban. Hat évig halogatták, most pedig szinte néhány nap alatt megszerkesztették és a parlament elé utalták a legfelső jogi dokumentumot. Igyekeztek ugyanis megelőzni a nemzetközi döntést Koszovó véglege s jogállásáról, s az új alkotmányban is kimondani: Koszovó Szerbia területének része, és lényegi autonómiával bír. Nem valószínű azonban, hogy ez a lépés befolyásolni fogja a hatalmak állásfoglalását. Koszovó kérdésében nagy volt az egyetértés, a Vajdaság alkotmányos helyzetének kérdése azonban vitákat kavart. A vezető belgrádi pártok tanácskozásairól kiszivárgott hírek szerint a Vajdaság akkora autonómiát kap, amekkorát a radikálisok el tudnak viselni. Miután a törvény szövege nyilvánosságra került, láthat juk, hogy a vajdaságiak nem lehetnek elégedettek a sebtében meghozott alkotmánnyal. Nincs alkotmányos védelme a tartomány vagyonának, sem bevételeinek. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a minap még bojkottot jelentett be, ha az alkot mány nem szavatolja a kisebbségi jogokat és az autonómiát, a Vojiszlav Kostunica miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseken azonban ígéretet kapott, hogy a VMSZnek minden követelése benne lesz az alaptörvényben, a területi autonómiát kivéve. A referendu m előtt e párt is összevetheti az ígéreteket azzal, amit már a parlament által megszavazott okmány tartalmaz. Több párt máris sorolja az okmány hibáit, hogy az alkotmány szerint Szerbia a szerbek és minden itt élő polgár állama, a bíróságok védtelenek a vé grehajtó hatalom ellenőrzésétől, a parlament leválthatja a közvetlenül választott államfőt, s hogy alkalmazhatatlan az emberi jogok védelme… Nagyon látszik, hogy a lóhalálában meghozott alkotmány legfőbb célja megerősíteni: Koszovó Szerbia része. A referen dum után Szerbiában választásokat tartanak. vissza
