Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-06
13 A helyzet megoldását, a zavar feloldását, a normális demokratikus működés helyreállítását megcélzó lépések kialakításakor azonban számos nehézséggel is számo lni kell. Helyes és természetes elvárás, hogy a köztársasági elnök álljon a pártokon felül, megszólalásaival, döntéseivel ne támogasson egyetlen felet sem a politikai versenyben. Az államfőnek saját elnöki programjához kell hűnek lennie, ennek következetes végrehajtása várható el tőle. Sólyom László azzal az erkölcsi elkötelezettséggel lépett hivatalba, hogy az alkotmány által kifejtett értékeket érvényesíti. Ehhez hozzá tartozik annak képviselete is, hogy a hatalmi versenyben igenis vannak olyan eszközök, amelyek nem megengedhetők. Amikor az államfő ennek jegyében cselekszik, akkor nem arra kell ügyelnie, hogy a pozíciója minden pillanatban azonos távolságra legyen a politika mindkét oldalától, hanem kizárólag arra, hogy az erkölcsi irányvonalától ne térjen el. A pártszempontú elvárások konfliktusokat szülnek. Amikor például a megszorító törvénycsomagot az elnök aláírta augusztusban, az ellenzék irányából érkeztek csalódott reakciók. Most, amikor a miniszterelnök politikai eszközeit minősíti megengedhetetl ennek, nyilvánvalóan a kormányoldal opponál. A versengő politika természetéhez tartozik az elfoglalt pozíciók racionális, a célokhoz legjobban illeszkedő változtatása. Az államfő azonban tekintélyét épp úgy tudja megőrizni, ha a világosan rögzített értékek mellett kitart. Október 1jén, semleges pillanatban, az urnazárás utáni percekben, de még a választási eredmények megismerése előtt erősítette meg álláspontját Sólyom László televíziós beszédben. Az időzítés üzenete egyértelmű volt: a politika versenyén kívül álló percben állt ki az elnök még nagyobb nyomatékkal az alkotmány értékrendje, a demokráciát összetartó bizalom védelmében. Szükséges és jogos megszólalása ott állt meg, ahol más alkotmányos szervek hatásköre kezdődik. A konkrét cselekvésre vonatko zó tanulságokat e szerveknek kell levonniuk. vissza Kumin Ferenc a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai, elemző főosztályának vezetője Egeresi a hivatalos nyelvhasználat szabályozását és vajdasági autonómiát hiányolja − Az alkotmányjavaslat pozitív és negatív jellemzőiről beszélt a svéd nagykövetnek Egeresi Sándor (VMSZ), a vajdasági képviselőház alelnöke az Újvidékre látogató svéd nagykövettel közölte, hogy az alkotmány javaslatának vannak pozitív és negatív vetülete i is. Pozitívnak nevezte, hogy nem marad meg a miloševići alkotmány, hogy a nemzeti kisebbségek szerzett jogait nem lehet csökkenteni és hogy van alapja a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának megőrzésének. A negatívumok közé sorolta az alkotmány m eghozatalának módját, hogy nincs definiálva a kisebbségi nyelvek hivatalos használata, a legnagyobb probléma pedig az, hogy Vajdaság nem kapott törvényhozási, végrehajtó és részben igazságszolgáltatási hatalmat. Engfeld nagykövet kijelentette, hogy érezhe tően csökkent a nemzeti alapú incidensek száma Vajdaságban a két évvel ezelőtti állapotokhoz képest és reményét fejezte ki, hogy az új szerbiai alkotmány szavatolja majd a kisebbségek védelmét. Bojan Pajtić (DS), a tartományi Végrehajtó Tanács elnöke ugyan ott megismételte, reméli, hogy Vajdaság polgárai hozzájárulnak az alkotmányról szóló népszavazás sikeréhez – derül ki a Beta híréből. vissza Aradi vértanúk nemzeti gyásznapja: megemlékezés a határon túl is Nemzeti gyásznapp al emlékezik meg Magyarország az 184849es magyar szabadságharc leverését követő megtorlás áldozataira, az Aradon kivégzett vértanúkra. A világosi fegyverletételt követően, 1849. október 6án a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a szabadságharc 13 vezetőjét: Vécsey Károly, Knézich Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lahner György, Pöltenberg Ernő, Kiss Ernő, Aulich Lajos, LeiningenWesterburg Károly és Damjanich János honvédtábornokokat val amint Lázár Vilmos honvéd ezredest. Pesten ugyanezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26án helyeztek örök nyugalomra a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926ban avatták fel az örökmécsest. Pénteken, a nemzeti gyásznap reggelén felvonják, majd félárbocra engedik a Magyar Köztársaság állami lobogóját a Parlament előtt, a Kossuth téren.
