Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-28
7 A nemzetközi közösség azt reméli, hogy Boszniában mindenki felsorakozik az egységes állam eszméje mögé, de a két oldalról hallható retorika nem sok jót ígér. A nemzetközi köz össég boszniai főképviselője, Christian SchwarzSchilling ilyen helyzetben kínálja mézesmadzagként azt a forgatókönyvet, hogy amennyiben sikeres lesz a választás, és a két fél hajlandóságot mutat az együttműködésre, akkor a jövő év közepén bezárja kapuit i rodája, amelyet még a boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény hívott életre. "Az októberi választás után kizárólag a helyi hatóságok lesznek felelősök a reformok végrehajtásáért. Az EU segíteni fog, de az önök szavazatán múlik, hogy ki fogja vezetni BoszniaHercegovinát az Európa Unió felé vezető úton" - hirdeti választási plakátján a német főmegbízott. A helyzetet jól ismerő elemzők azonban korántsem ilyen derűlátóak. Srdjan Dizdarevic, a boszniai Helsinkibizottság vezetője jelentésében arra fig yelmeztetett, hogy a választási kampányt a megosztottságot szító retorika jellemezte, s a légkör közvetlenül a háború kitörése előtti állapotokat idézte fel. A jelöltek radikalizmusra buzdították a szavazókat, ahelyett, hogy komolyan foglalkoztak volna az országot sújtó problémákkal, a munkanélküliséggel, az egészségüggyel és az oktatással. Volt példa erőszakcselekményekre is: vandálok dúltak fel mecseteket és templomokat, s felrobbantották Alija Izetbegovic néhai bosnyák vezető sírját. Ozren Kebo ismer t szarajevói publicista szerint veszélyes mértékben fokozódott a feszültség az országban amiatt, hogy a Szerb Köztársaság felszámolására vonatkozó követelések hangzottak el a bosnyákhorvát föderációban, Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő pedig erre fü ggetlenségi népszavazással fenyegetőzött. "Minél radikálisabb, annál jobb. Több gyűlölet, több szavazat" - jellemezte a helyzetet egyik írásában Ozren Kebo. Miodrag Zivanovic boszniai szerb elemző is arra hívta fel a figyelmet, hogy a választás előtt u gyanaz a kérdés van előtérben, mint a daytoni tárgyalások idején, jelesül, hogy BoszniaHercegovina egységes ország marade vagy sem? Kevesek számára létezik fontosabb kérdés ennél, pedig Bosznia ma Európa egyik legszegényebb országa, húsz százalékot jócsk án meghaladó - egyes becslések szerint negyven százalékos - munkanélküliséggel, és a 2500 euró alatti egy főre jutó nemzeti össztermékkel. A háború óta most ötödször tartanak választást Boszniában: az ország 2,7 millió szavazásra jogosult polgára megvá lasztja a szövetségi parlamentet, illetve a kollektív államelnökség bosnyák, horvát és szerb tagját, emellett a boszniai szerbek entitásuk köztársasági elnökére is szavaznak. vissza A reformok folytatására bíztatta Barroso é s Rehn Romániát Bukarest, 2006. szeptember 27., szerda (MTI) - Értékeli az Európai Unió azt a "határozottságot és komolyságot", ahogyan Románia előkészítette 2007. január 1re kitűzött uniós csatlakozását, ugyanakkor még nagyon sok a teendő, hogy az ország erős tagja lehe ssen az európai közösségnek - ezt az üzenetet fogalmazta meg szerdán José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bővítési biztos Bukarestben. A két politikus Traian Basescu államfővel és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel is folytatott megbeszélést a román fővárosban. A román elnöki hivatal közleménye szerint a Basescuval lezajlott találkozón elhangzott: az EUnak és Romániának az a közös célja, hogy az új tagállam minél felkészültebben csatlakozhasson az európai közö sséghez, és teljes jogú tagként minél jobb eredményeket érjen el. A dokumentum szerint Barroso megdicsérte Romániát a csatlakozás előkészítésének sikeréért, de hangsúlyozta: minden területen további erőfeszítések szükségesek. A két politikus a ro mán miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után adott sajtónyilatkozatban kifejtették: remélik, Románia továbbra is bátran hajtja végre a tervezett igazságszolgáltatási, közigazgatási és politikai reformintézkedéseket, hogy ez a folyamat visszafordíthata tlanná váljon. Basescu és Tariceanu arról biztosította a két uniós diplomatát, hogy a megkezdett reformok az országjelentés után is gyorsított ütemben folytatódnak. vissza Segítik lehetőségeik szerint a finnugor EU- és EPtagok a veszélyben lévő finnugor népeket Tabajdi szerint Brüsszel, 2006. szeptember 27., szerda (MTI) - Az Európai Parlament finnugor képviselői, akárcsak az Európai Unió finnugor tagállamai a maguk rés zéről mindent megtesznek, hogy segítsék a veszélyben lévő finnugor népeket, a kérdés megoldásához azonban türelemre és józan párbeszédre van szükség - hangoztatta Tabajdi Csaba (MSZP) EPképviselő a vezetésével dolgozó frakcióközi EPmunkacsoport és az úgy nevezett Finnugor Fórum szerdai ülésén Strasbourgban. A fórum és a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup az oroszországi finnugor népek veszélyeztetett helyzetéről tanácskozott - tájékoztatta az MTI brüsszeli irodáját az MSZP EPdelegációja.
