Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-28
6 maximális védelmére, a koszovói bűnözés és korrupció felszámolására, mégpedig anélkül, hogy egy szót is ejtene Szerbia területi integritásáról és a koszovói függetlenségről. A szerb diplomácia vezetőj e szerint a "feltételes, vagy ellenőrzött függetlenség" és a Belgrád által igazán elfogadhatónak tartott megoldás között még mindig igen lényeges a különbség, mivel szerb részről ragaszkodnak ahhoz, hogy nem szabad megváltoztatni az ország nemzetközileg el ismert határait. Vuk Draskovic ezzel együtt reális lehetőségként értékelte a Bterv megvalósulását, kifejtve, hogy a feltételes függetlenség a szerb, illetve szerb és nem albán többségű területek magas szintű önigazgatását kell, hogy jelentse. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az említett területek különleges gazdasági kapcsolatokat tarthassanak fenn Szerbiával, s az ortodox egyház, annak kolostorai és a koszovói szerb történelmi örökség nemzetközi védelmet élvezzen. Biztosíték kell arra vonatkozóan is, h ogy megszületik az egyház és a kolostorok vagyonának visszaszolgáltatásáról szóló restitúciós törvény, s a szerb nyelv egyenjogú lesz Koszovóban az albán nyelvvel. Azt, hogy a szerbek jogait tiszteletben tartsák, a nemzetközi közösségnek kellene garant álnia a NATO és a z EU erős koszovi jelenlétén keresztül, úgy, hogy meghatározott ideig nemzetközi irányítás alatt marad a törvénykezés, a biztonsági szervek, és minden, ami Koszovó "európaizálásával" kapcsolatos - nyilatkozta a BETA hírügynökségnek a szerb külügyminiszter. vissza Gál Kinga szerint alapvető fontosságú az uniós alapértékek érvényesülése a tagállamok politikájában Brüsszel, 2006. szeptember 27., szerda (MTI) - Alapvető fontosságú, hogy azok az alapelvek és értékek, amelyekre az Európai Unió épül, minden körülmények között érvényre jussanak tagállami és a közösségi politikákban is - hangoztatta Gál Kinga (FideszMPSZ) csütörtökön az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, a szabadság, a biztonság és a jog tekintetében e lért haladásról szóló éves vitában. Az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott közleménye szerint kiemelte: nagy jelentősége van ennek napjainkban, amikor a szabadság, biztonság és jog területének kialakításán dolgoznak az uniós intézmények. "Ha megvalósu lnak az erre irányuló törekvések, közelebb kerülünk az Unió demokratikus legitimációjának szavatolásához" - vélte. Ennek része, hogy az alapvető jogok védelme és előmozdítása megfelelő intézményi hátteret kapjon. A képviselő asszony fontosnak tartotta, hogy egyetlen tagállam se akadályozza meg egy olyan európai uniós alapjogi ügynökség létrehozását, amely hatékony és valóban felelős és független intézmény. - Az európai alapvető értékek és elvek figyelmen kívül hagyása - történjen ez bármelyik tagál lam részéről - nem megengedhető. De különösen igaz ez az új tagállamok vagy a most csatlakozó államok esetében, ahol a jogállamiság próbája sok esetben csak ezután következik - mondta el Gál Kinga. Így nem elfogadhatók szerinte Szlovákiában az intoler ancia, a szélsőséges megnyilvánulások, akár politikusok a kormányzat által történő bátorítása. Az ilyen, az európai értékrendet semmibe vevő politikának a következménye a kisebbségellenes, magyarellenes atrocitások megtűrése. "Ez nem lehet egy ország belüg ye, ez közvetlen módon érinti a szabadság, biztonság és jog érvényesülését az EUban - tehát európai ügy" - emelte ki Gál Kinga. - Hangsúlyozni kívánom a polgárok iránti felelősség és elszámoltathatóság fontosságát. Az európai alapelvekkel való nyílt s zembefordulásnak tartom a hazugságot a trágárságot és az elvszerűtlenséget a közéletben. Még nagyobb a baj, ha a politikus - tetten érve - nem kér bocsánatot, hanem a hazugságból cinikus módon erényt kíván kovácsolni, ahogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszte relnök tette - mondta a képviselőnő a közlemény szerint. Az ilyen magatartás a jogállamiság és a hitelesség alapjait kezdi ki - ezért veszélyezteti mindazt, amiért együtt dolgozunk: a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térségé rt. vissza Boszniai választás előtt - etnikai megosztottság és gyűlöletkampány Szarajevó, 2006. szeptember 26., szerda (MTI/Reuters/AP/dpa) - A vasárnapi boszniai szövetségi parlamenti választás a valódi önigazgatás fel é mozdíthatja el az országot, de a kampány zajában hallható gyűlöletbeszéd arra utal, hogy a konok etnikai megosztottság a boszniai háború után 11 évvel is elhomályosítja az effajta reményeket. Csakúgy, mint a boszniai háború idején és közvetlenül után a, az ellentétek ma is abban csúcsosodnak ki, hogy milyen legyen az állam berendezkedése. A legnagyobb etnikai csoportot kitevő muzulmán bosnyákok - hasonlóképpen a katolikus horvátok - zömében egységes országot akarnak. Azt remélik, hogy a kettéosztott or szág egységesen csatlakozik az Európai Unióhoz, miután befejeződik az egyelőre csak a szárnyait bontogató gazdasági és politikai reformfolyamat. Az ortodox keresztény szerbek többsége azonban továbbra is olyan reményeket táplál, amelyek lángra lobbantották az 199295ös boszniai háborút: arra vágynak, hogy kiszakadjanak Boszniából.
