Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-07
10 szlovák vendégek anyanyelvükön juthatnak a szükséges információkhoz. Vagy például a Besztercebányához közeli Doválon (Donovaly), ahol a minap hatalmas, magyar nyelvű transzparens üdvözölte anyanyelvükön a szép számmal ide érkező magyarországi turistákat. Nem sokkal távolabb pedig ugyancsak óriásplakátokon és szintén magyarul kívántak nekik kellemes pihenést és kikapcsolódást. Ezeket a természete s emberi megnyilvánulásokat kell a politika és az államközi kapcsolatok szintjére emelni. Így juthatunk el a tényleges megbékéléshez, ahogy az a franciáknak és a németeknek sikerült. vissza Pozsony, 2006. szeptember Kisebb ségben élni − Ma száz éve született Balogh Edgár Népszabadság • Hovanyecz László • 2006. szeptember 7. Balogh Edgár élete hosszú és talán túlzottan is változatos volt. Temesváron született olyan időben, amikor a város a régi Magyarországnak nem csupán fo ntos ipari, de jelentős szellemi központja is volt. Az apai ágon nagyszebeni szász családból származó Kessler Edgár 1926ban vette fel anyja családi nevét. Ám jóval hamarabb elkerült Temesvárról. A gimnáziumot Pozsonyban végezte, Prágában pedig a német e gyetem filozófiai szakára járt. A falukutató Sarlómozgalom elindítója lett. 1931től Fábry Zoltánnal együtt Prágában adta ki az Út című folyóiratot. 1935ben kiutasították Csehszlovákiából, akkortól Erdélyben élt. A Korunk, a Brassói Lapok és a Függetle n Újság munkatársaként marxista szellemben bírálta a román nacionalizmust, de a magyart sem kímélte. 1937ben egyik kezdeményezője volt a romániai magyar fiatalok Vásárhelyi Találkozójának, amely a Márciusi Front mintájára szerveződött. 1939ben az Erdélyi Enciklopédia egyik elindítója volt. Miután ÉszakErdély Magyarországhoz került, eltávolították kalotaszegi tanítói állásából. Ettől kezdve Móricz Kelet Népe című lapjának és a Magyar Nemzetnek dolgozik. A háború után a Romániai Magyar Népi Szövetség nevű baloldali irányultságú szervezet alelnökeként küzd a magyarságért. Nehéz volna felsorolni, mi mindent csinált. Folyóiratot szerkesztett, újságot írt, rengeteg magyar intézmény - így az első csángóföldi magyar iskolák - létrehozásában vett részt. Amiként az a mából visszanézve törvényszerűnek tekinthető, 1949ben - akkor már a Bolyai egyetem rektora volt - koncepciós perbe fogták. Hat év börtön után 1956ban rehabilitálták. Ezt követően az újjászervezett Korunk című folyóirat főszerkesztőhelyettese és a k olozsvári egyetem tanára. 1996ban bekövetkezett haláláig aktívan dolgozott. A Korunkat másfél évtizeden át szerkesztette. Ő kezdeményezte a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon megalkotását, amelynek főszerkesztője lett. Sokat tett az Erdélyi Helikon rehabili tácójáért, a magyar történelmi, művelődéstörténeti és néphagyományok jogaikba való visszahelyezéséért. Közben folyton írt, számos kötete jelent meg. A román politikai hatalom mindvégig gyanakodva kezelte, magyar nacionalistának tekintette, megfigyeltette é s igyekezett elszigetelni őt. Balogh Edgárnak mint publicistának, tudósnak, politikusnak a legfőbb érdeme, hogy Trianon után az elsők közé tartozott, akik megértették, hogy nem a terméketlen kesergés, hanem a kemény munka a határon túli magyarság dolga. Hogy két országban is hirdette: lehet, mert kell élni kisebbségben is. Tévedése az volt, hogy úgy gondolta: a szocializmus megoldja a nemzeti kérdést (is). A magyarságért folytatott majd háromnegyed százados munkájának értékét ez nem kisebbíti. Azt olyan, egészen más szellemiségű vezető romániai magyarok is nagyra becsülték, mint Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök, vagy az ugyancsak temesvári születésű építészíró, Kós Károly. vissza Több száz tüntetőt várnak Pozsony ba a vármegyések Tegnap este Szlovákiában találkoztak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) felvidéki tagjai és a szervezet magyar vezetői A szeptember 16i pozsonyi tüntetés részleteiről tárgyaltak, és számba vették mindazokat a fejleménye ket, amelyek miatt esetleg lemondanának a demonstrációról.
