Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-16
9 politikai ellenfelemmé vált, s remélem, hogy a régióban a polgár i demokrata szenátorjelölt fog gy ő zni" – mondta a meglepett férj, akit Václav Klaus államf ő várhatóan már a héten kormányf ő vé nevez ki. Míg Topolánek azzal magyarázza felesége lépését, hogy férje után Prágába költözve az asszony úgy érzi, nincs eléggé leterhelve, a cseh bulvársajtó már né hány hete arról cikkezik, hogy Topolánekék házassága megromlott, a férjet pedig gyakran látják együtt p á rtjának egyik csinos képvisel ő asszonyával. Az ODS vezet ő ségén belül az a többségi vélemény, hogy Topolánková döntésének indítékait éppen ebben kell ker esni. MHösszeállítás vissza Megoldás lehet Koszovó felosztása is Magyar Hírlap, 2006. augusztus 16. A pristinai albán sajtó szerint Joachim Rücker a megfelel ő emb er . Az albánok üdvözlik, a szerbek fenntartással fogadják Joachim Rücker német diplomata kinevezését a koszovói ideiglenes ENSZközigazgatás élére. A pristinai albán sajtó szerint Joachim Rücker a megfelel ő ember, és a megfelel ő id ő pontban került a f ő megb ízotti tisztre, vagyis akkor, amikor az ENSZmisszió véget ér, mivel reményeik szerint Koszovó még az idén elnyeri függetlenségét. Ugyanakkor Belgrádban kivárással tekintenek a német diplomata tevékenysége elé, a koszovói szerbek pedig semmi jót sem reméln ek t ő le. Rücker, aki eddig gazdasági és privatizációs ügyekkel foglalkozott Pristinában, állítólag az albánok érdekeit védte, és az ő b ű ne, hogy egyetlen üzem sem került szerb tulajdonba. Közben Dragan Jocic szerb belügyminiszter igen rossz szolgálatot tett a koszovói ügyben taktikázó belgrádi diplomáciának azzal a kijelentésével, hogy Szerbia nem fogja megengedni, hogy Koszovó elszakadjon. Elemz ő k szerint szavai a milosevici háborús retorikára emlékeztetnek. Sanda RaskovicIvic, a Koszovóval megbízott állami k oordinációs testület vezet ő je pedig a BBCnek úgy nyilatkozott, hogyha nem sikerül megfelel ő autonómiát kiharcolniuk a koszovói szerbeknek, akkor nem zárkóznak el a tartomány felosztása el ő l. Mint mondta, ha a szerbek és az albánok úgy döntenek, hogy nem t udnak együtt élni, és ha ezt a nemzetközi közösség is elismeri, akkor egyfajta felosztás lenne a legjobb megoldás. A már többször felvet ő dött elképzelést a nemzetközi közösség mindannyiszor elvetette, de nem támogatják maguk a koszovói szerbek sem. Az egyi k helyi vezet ő , Oliver Ivanovic szerint ez katasztrófát okozna, mert mintegy kétszázezer szerb megválna otthonától, és távozna Koszovóból. JGB vissza A külpolitika a nemzet védjegye Magyar Hírlap, 2006. augusztus 16. Személyes, bizalmi viszonyt mindenekel ő tt a szomszédokkal kell ápolni, ez azonban – kölcsönös okokból – csak elvétve sikerült A külpolitikai stratégia átgondolása szembesít a széles külvilágga l, de tükrében önmagunkat is látjuk. A külpolitika általában egy adott közösség más közösségekhez való viszonyát gondozza. Ez a közösség többnyire egy állam, de mind több a fontos nem állami aktor a nemzetközi kapcsolatrendszerben. A korábbi "hármas priori tás" javára írandó, hogy az 1990es évtizedben a legfontosabb törekvéseinket tartalmazta, az új körülményekbe való beilleszkedést szolgálta, és széles hazai konszenzus övezte. Ideje lejárt, ami teljesülhetett bel ő le – az EU- és NATOtagság – , az teljesült, ezek nyomán pedig a szomszédság és a tágabb magyarság ügyeinek el ő revitelére jobb esélyek nyíltak. Most már az új helyzetben kéne tervezni és cselekedni. Fiaskók sora A külpolitika három f ő tengelye közösségü nk biztonsága, anyagi gyarapodása és identitásának ő rzése. Mai külpolitikánk rossz min ő sége itt kezd ő dik. Biztonságunk gondjait a NATOba való belépéssel mások vállaira raktuk, magunk inkább menekülünk a terhekt ő l. A gazdaság, a kereskedelem hagyományosan lenézett téma külügyi körökben (talán dzsentri hagyomány). Ez az attit ű d ragadt át az európai integrációra is, amelyet csak maga alá gy ű rve tud elviselni az "igazi" külpolitika. A legz ű rösebb elem a magyar identitás, mivel mély kett ő s kontúrja van, emiatt azután egy sincs. Nehezen tudunk válaszolni olyan kérdésekre, kik vagyunk, hányan vagyunk mi, magyarok. Melyik történelmi korban és mely földrajzi területen horgonyozzuk le a magyar identitást? Egy biztos: nem a jelen valóságában. Nemzeti múltunk bemutatás ából a tágabb nemzetközi, külpolitikai dimenzió rendszerint hiányzik. Az iskolában a magyar nemzet történetét, gy ő zelmeit és ellenfeleit tanítják, az állami formációk elhalványulnak mögötte, ha nem követik a Kárpátok körvonalait. K ü lönösen félrevezet ő az er ő s és hatalmas Habsburgállamalakulat negligálása. Deák sikeres m ű vét buzgón félremagyarázzák, mintha éppenségge l Kossuth gy ő zött volna. A kiegyezéssel a magyarok más etnikumok rovására magas fokú autonómiát – egyfajta bels ő szuverenitást – vívtak ki maguknak a Monarchiában, cserében lemondtak az igazi, nemzetközi közjogi értelemben
