Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-31
10 "Senki sem keresi (Radovan) Karadzicot", az egykori boszniai szerb politikai vezető felkutatásának ügye elaludt - állapította meg Del Ponte. "Most (Ratko) Mladicra (a boszniai szerbek egykori katonai vezetőjére) összpontosítunk, mert tudjuk, hol van". vissza Slota feljelentése nyomán Duray után nyomoz a szlovák rendőrség Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2006. július 28., péntek (MTI) - Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke felháborítónak tartja, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője, Ján Slota feljelentése nyomán a pozsonyi rendőrfőkapitányság azzal kapcsolatos kérdések megválaszolására kérte a magyar pártot, vajon mi lyen minőségében vett részt Duray februárban egy Budapesten megrendezett autonómiakonferencián. Az MKPhoz érkezett levélben a rendőrség arra kér választ, hogy vajon Duray az MKP, vagy a párt parlamenti frakciójának képviseletében, esetleg a párt ügyv ezető alelnökeként vett részt a konferencián, egyszersmind a konferenciára szólító meghívó másolatának megküldését is kérik a júniusi választások nyomán ellenzékbe kényszerült magyar párttól (amely az előző két választási ciklusban a kormánykoalíció tagja volt). A választások után az SNS került kormányzati pozícióba és annak elnöke, a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota pedig tagja lett a kormánypártok elnökeiből álló, legfőbb döntéshozónak tekintett koalíciós tanácsnak. Duray az MTInek elmondta: "A felháborodásom kétszeres. Egyrészt az indokolja, hogy az én szereplésem miatt nem engem, hanem a pártot kérdezik meg, másrészt az, hogy egyáltalán megkérdezik, mert hogy semmi közük hozzá. A rendőrséget egyetlen törvény sem jogosítja fel a z után nyomozni, hogy egy tudományos konferencián ki és miről adott elő. Ilyesmi utoljára a rendszerváltás előtt történhetett meg." A távirati iroda érdeklődésére Duray pontosította, hogy egy, a Duna Televízió autonómia csatornájának indulását megelőző tudományos tanácskozásról van szó, amelyet a Duna Televízió a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA)közösen, számos uniós ország képviselőjének részvételével rendezett meg, akik közül jó néhányan ott ülnek az Európai Parlament (EP) széksoraiban is. Emlék eztetett arra, hogy a finnországi, svédországi, déltiroli és spanyolországi szakértők, kutatók részvételével megrendezett és az MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter megnyitotta tudományos tanácskozáson a kérdéskör számos határon túli és magyarországi kutatója vett részt és adott elő, köztük például Tabajdi Csaba, az EP magyar küldöttségének szocialista képviselője is. Duray hozzátette: a konferencián elhangzott előadása egyébként az azóta megjelent Riadó című kötetében is olvasható. vissza Elhunyt Szász János erdélyi író, költő és újságíró Bukarest, 2006. július 29., szombat (MTI) - Elhunyt Bukarestben 79 éves korában Szász János író, költő és újságíró, aki az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb véleményformálója volt. Szász János 1927ben Belgrádban született. Temesvárott nevelkedett, majd Kolozsváron járt egyetemre. Már fiatalon megtelepedett Bukarestben, ahol élete jelentős részét töltötte. 19481957 között az Utunk - jelenleg Helikon néven megjelenő - erdélyi iroda lmi hetilap helyettes főszerkesztője volt, 19571968 között pedig a bukaresti országos magyar napilapnál, az Előrénél rovatvezetőként dolgozott. A rendszerváltás után az Előre utódában, a Romániai Magyar Szóban és az Új Magyar Szóban is publikált. Írásaiva l állandó rovatban jelentkezett a szintén Bukarestben megjelenő A hét című kulturális és közéleti hetilapnál is. Szász az erdélyi magyar elit egyik legjelentősebb véleményformálója volt, publicisztikájával és szakmai műhelyekben való részvételével erő teljesen hatott a romániai magyar irodalmi és közéletre 1970től napjainkig. Irodalmi pályafutását költőként és prózaíróként kezdte, egy időben a prózát részesítette előnyben, idősebb korára visszatért a "korai szerelemhez", a költészethez. Igen jelen tős esszéírói és műfordítói munkássága, utóbbinak köszönhetően a román irodalom számos remekműve jelenhetett meg magyar nyelven. Szász János 19681977 között a romániai írószövetség titkári tisztségét töltötte be. Az elhunyt több díj tulajdonosa volt, 1979ben megkapta a romániai írószövetség díját, 1994ben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tüntette ki életműdíjjal, 1995ben pedig a budapesti Pulitzer Emlékdíjat vehette át. vissza Az 56os emlékműről zajló magyaro rszági vitáról írt egy londoni lap