Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-03
12 számára ezt az imát a Világosság Rózsafüzére néven. Ennek jegyében nyilvánította pápaságának 25. esztendejét a Rózsafüzér évének , s ajánlhatta egyházmegyénket és egész nemzetünket a boldogságos Szent Szuz oltalmába. Hegyi kápolnák és remeték: Szombat délután rendszerint zsúfolásig megtöltik a hívek a Szent Péter Plébániatemplomot, ahol csángómisét tartanak. A hegyekben épített kápo lnák osi vallási szokásra, a természet csendjében való istenkeresésre utalnak vissza. A hagyomány szerint a KisSomlyó hegyén az elso kápolnát Szent István építtette 1002ben. A Salvatorkápolna valószínuleg az 1456os nándorfehérvári gyozelem emlékére épü lt a XV század utolsó negyedében. A Szent Antaltisztelet elterjedése a XVII század elejére teheto. A legenda szerint ezen a helyen Márk János ferencrendi szerzetes épített kápolnát, aki fogadalmat tett, hogy kápolnát emel Szent Antalnak, ha túléli az 1661es tatárdúlást. Csíksomlyón remeték is élnek több száz éve. A mostani remetelakot Jakab Imre remete építette 1941ben, és 1944ig élt benne. 1988ban a csíkpálfalvi születésu Kedves Béla hozzákezdett az akkor már romos állapotban levo remetelak rendbehoza talához, majd 1990ben ünnepélyes keretek között remetefogadalmat tett Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elott. Antal testvérként talán még ma is orzi és gondozza a KisSomlyó hegyén található kápolnákat. Csíksomlyó története: Csíksomlyó búcsújáró l már a XV század elejétol említést tesznek. A pünkösdi zarándoklatot 1567 óta, vagyis a nagyerdei (tolvajosi) gyoztes csata után tartják annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szüloföldjétol az eroszakos hittérítés veszélyét. Az 1567es hargitai csatában a katolikus hitüket védo csíkiek sikeres rajtaütéssel szétszórták János Zsigmond fejedelem ellenük küldött – unitáriussá lett székely falvakból toborzott – seregét. A hitvédelmi kiállás egyik fo szervezoje volt István, gyergyóalf alvi pap. Ezért Gyergyóalfalu keresztaljának mindig megkülönböztetett helye van a búcsúsmenetben. A hagyomány szerint az egyházközségek keresztaljai gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra. A segíto Máriához járuló zarándoklat századokon átnyúló hagyománnyá vált, melybol a székely nép életerot merített és merít ma is küzdelmes sorsának elviseléséhez. Az évszázadok óta tartó búcsújárások központi helye, Somlyó fo nevezetessége a kéttornyú ferences templom és kolostor, oltárán a „csudatevo Máriaszobor, egy g azdagon aranyozott, bizánci stílben készült régi faszobor, mely ezelott sírt, beszélt s nagyszeru csudákat tett.” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása) Csoma Gergely csángó néprajzkutató szerint „Moldvaszerte ismert a legenda, miszerint a kegyszobor a Bák ó közeli Barát falu templomából került Somlyóra. A Ceausescuidoben ellenbúcsút szerveztek rendszeresen magyargyulölo papok Barátban, azért hogy Moldvában tartsák a csángó tömegeket. Egyesével bujdokolva jöttek legmostohább sorsú magyarjaink, elviselve gya kran a fizikai bántalmazást is. A leleményes asszimilálók a tiszavirágéletu Zsögödi Fesztivál megszervezésével akarták megosztani az erdélyi magyarságot ugyanekkor.” „Máriát látni” jönnek a nehézléptu, csengot rázó, templomi zászlóikkal bókolva köszöno z arándokok a Csíkimedencébol, Gyergyóból, Gyimesbol, és Moldvából, míg Magyarországról autóbuszokkal, vonaton és autókkal érkeznek a hívok és kíváncsiskodók. A Pünkösdi Búcsú a kilencvenes évektol háromnégyszázezer magyar találkozóhelyévé fejlodött. Csíks omlyó történelmi és búcsújáróhelyi fontosságát bizonyítja, hogy XII. Pius pápa 1948ban Basilica Minor (Kisbazilika) rangra emelte a Kegytemplomot. A fooltáron álló, az 1510es évekbol származó, hársfából készült kegyszobor készítoje ismeretlen, feltehetoe n székelyföldi muvész. Máriát a Jelenések Könyvének Napbaöltözött Asszonyaként ábrázolja. A pünkösdi búcsúra érkezok közül több ezren már pénteken megérkeznek Csíksomlyóra. Sokan az éjszakát a Kegytemplomban töltik: virrasztanak, imádkoznak és pihennek. A búcsús ünnep egyik legfontosabb eseménye a kegyszobor megérintése, simogatása. A zarándokok kígyózó sorban állva várnak e felemelo pillanatra. A hit szerint: Szuz Mária kegyelmi ereje átszáll a hozzá érintett tárgyakhoz, emberekhez. A ferences testvérek tö bb mint 550 éve telepedtek le e szent helyre, ahol templomot építettek. Jelenleg is a Csíksomlyói Ferences Testvérek készítik elo a helyszínt a pünkösdi zarándoklat méltó megünneplésére. A hagyományoktól eltéroen idén nem evangéliumi idézet fogadja majd a csíksomlyói kegytemplomhoz érkezo zarándokok százezreit, hanem egyik egyházi énekünk szakaszából választottak egy sort: „Szent fiadat Boldogasszony kérd e népért!” A Magyar Katolikus Püspöki Kar imaévet hirdetett idén a nemzet megújulásáért, s ehhez szeret nének csatlakozni a szervezok. A somlyói búcsú szónoka idén fotisztelendo Majnek Antal munkácsi megyéspüspök lesz Kárpátaljáról. Azért gondoltak rá, mert 2009ben ünnepli a ferences rend 800 éves megalakulását, s hároméves elokészület elozi meg az ünnepet . Így esett a választás a ferences püspökre. Napfelkelte: Pünkösdvasárnap hajnalán a Salvatorkápolnában ifjúsági misét celebrálnak, melyet a napfelkelte végignézése, a Csíksomlyói búcsú különösen szép mozzanata követ. A napfelkeltét nézok többsége a Szent lelket véli felfedezni a felkelo napban (galamb képében), mások a Szentháromságot vagy a nap sugaraitól körülragyogott
