Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-19
13 A helységnévjegyzékben nem szereplő falvak egyike Gyergyószárhegy. A település magyar nevét ennek ellenére kifüggesztették a helységnévtáblára. Gál Péter két éve polgármestere a településnek, ő a jelenlegi táblát így örökölte. Az idevágó kormányhatározatról lapunktól hallott e lőször, de mint elmondta, eddig még senki sem jelezte, hogy megbüntetné az önkormányzatot a tábla használata miatt. Gyergyóditró sem létezik a magyar helységneveket tartalmazó jegyzék szerint. A ditrói polgármester, Bardócz Ferenc amióta tisztségében van még senki sem jelentkezett nála, hogy megbüntesse azért, mert a Gyergyóditró elnevezést kiírták a helységnévtáblára. A '89es változások után szó szerint nekiszöktek a táblának, hogy magyarul is kiírják rá a település nevét, és teljesen természetes volt a Gyergyóditró név, büszkén is viselik. Bardócz Ferenc elmondta, a változások utáni első magyar nyelvű táblát maga pingálta ki gyönyörűen, aztán később az országútügyi hatóság is átvette a Gyergyóditró nevet, amikor kifüggesztették azt a táblát, mely jelenleg is a település határán áll. A polgá rmester elmondta, a tanácstestület következetesen próbálja elhagyni a Gyergyó előtagot, hamarosan új táblákat helyeznek a település bejárataihoz. Újjászületett település? A helységnévjegyzékben Marosvásárhelyhez tartozó faluként szerepel Medgyesfalva, a mely már évtizedek óta beleolvadt a városba. Az egykori helység nevének helyes használatával viszont maguk a tősgyökeres medgyesfalviak is bajban vannak: az egykori falu nevét, mikor még önálló település volt, akkor is kétféleképpen használták. Hol Meggyes falva, hol Medgyesfalva alakban írták le, s a történelmi források sem nyújtanak támpontot, hogy a kettő közül melyik a helyes névalak. Bárczi Győző alpolgármester elmondta, hogy Medgyesfalva 1968 óta Marosvásárhely része, így a helységnévjegyzékben önáll ó településként való szerepeltetése nem indokolt. "Medgyesfalva csak mint lakónegyed neve szerepel, különálló településként nevét évtizedek óta nem használjuk" - mondta az alpolgármester. "Sajátos" helységnevek "Nem hiszem, hogy rosszindulatról lenne szó , ha nem a magyar nyelv helyesírási szabályainak felel meg a helységnevek jegyzéke, inkább a nyelv ismeretének hiánya vagy egyszerű technikai akadályai lehettek a helyes közlésnek" - mondta lapunknak Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere. Antal elmondt a, Csíkszereda és Hargitafürdő esetében is a magyar helyesírási szabályoknak felelnek meg a táblák, pedig a jegyzékben megjelent hivatalos helységnevekben nincsenek hosszú ékezetek. Arra is volt példa Hargita megyében, hogy a hibás helységnévjelzőt a pol gármester javíttatta ki: "Amikor Csíkszépvíz helységnévtáblája elkészült, akkor a jegyzékben szereplő írásmódban volt írva, helytelenül. Ezt én javíttattam ki" - mondotta Ferencz Tibor csíkszépvízi polgármester, aki szerint senki nem foglalkozott azzal, ho gy miért javították át a táblát. Nem tudok olyan esetről, hogy bármelyik önkormányzatot megbüntették volna azért, mert nem pontosan a jegyzék szerint használja a település helységnevét - mondta lapunknak Ilyés Gyula, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanác sának elnöke. Mint közölte, tudomása szerint a szóban forgó kormányhatározat megjelenése után az RMDSZ kezdeményezésére módosították a helységnévjegyzéket a benne megjelent hibák miatt. Azoknál a településeknél, melyek neve továbbra is rosszul szerepel a j egyzékben, a hibákat kormányhatározattal lehet orvosolni, az adott, illetve a megyei önkormányzatok kezdeményezésére. vissza A figyelem felelőssége Új Magyar Szó 2006. május 16. Szerző: Simon Judit Oly szépen kezdődött a magyar Országgyűlés alakuló ülése, hogy mármár azt lehetett hinni, épül végre néhány híd az árkok fölött. Aztán kiderült: mégsem. Az ellenzék soraiban csak az MDF hallotta meg Sólyom László köztársasági elnök kijelentését, hogy vége a kampánynak. Persze senki sem felejti, hogy néhány hónap múlva
