Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-30
2 miniszterelnökhelyettes kifogásolta a Demokrata Párt kisebbségi törvénytervezettel szemben tanúsított e llenállását, annál inkább, mivel a kormány elfogadta azt, majd később a parlamentben megtorpant (Népújság/Erdély.ma) Frunda: Alkalmazható Romániában a katalán autonómiamodell − „Romániában alkalmazható a katalán autonómiamodell” − jelentette ki a hét végé n Frunda György RMDSZes szenátor. A politikus a marosvásárhelyi Bernády György Alapítvány által szervezett autonómia konferencián beszélt erről. „Spanyolországban a kisebbségek problémáját úgy oldották meg, hogy az országot 18 – 20 régióra osztották, amelye k regionális parlamenttel és kormánnyal rendelkeznek. Ezt a modellt Románia is követheti” – fejtette ki Frunda (Szabadság/Hírek.ro) Gál Kinga bukaresti felvetése- Románia európai uniós csatlakozása már nem kétséges, de vann ak még olyan lényeges problémák, amelyeket meg kell oldani - fejtette ki hétf ő n Bukarestben Gál Kinga, az Európai Parlament képvisel ő je. A fideszes képvisel ő az EURománia parlamenti vegyes bizottság ülésén vett részt. A delegációt fogadta Traian Basescu román államf ő és Markó Béla miniszterelnökhelyettes is. Gál Kinga Bukarestben különleges hangsúllyal vetette fel a romániai kisebbségi törvény olyan formában való elfogadtatását, amely a kulturális autonómia ügyét is magában foglalja.(Nszv 2.o.) S ZERBIA és M ONTENEGRÓ - H ORVÁTORSZÁG - S ZLOVÉNIA Montenegr ó nem tűz ki EUcsatlakozási céldátumot − „Célunk a teljes euroatlanti integráció” - erősítette meg a függetlenné váló Montenegró miniszterelnöke hétfőn, az EU fővárosában, hozzátéve: mivel kettőn áll a vásár, s tekintettel kell lenniük az unió befogadóké pességére is, csatlakozási céldátumot nem tűztek ki (Nsz 8.o.) Követőkre találhat Montenegró − A Szerb Nemzeti Mozgalom nevű csoportosulás aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a boszniai szerbség kikényszeríthesse a n épszavazást a Szerb Köztársaság kiválásáról a daytoni BoszniaHercegovinából. Már ötvenezren alá is írták a petíciót, amelyet majd a kedvező pillanatban át fognak adni a szkupstinának (MN 9.o.) Kinek van történelmi joga Koszovóho z? - Belgrád számára a terület a „szerb Jeruzsálem”, míg az albánok az illír hagyományra hivatkoznak − Kié Koszovó? A montenegrói referendum után már e kérdés felé fordul a figyelem a Balkánon, s ez az a kérdés, amit Szerbiában felesleges feltenni. A vála szt pontosan lehet tudni, ha az ember azt is tudja, a kérdést kinek teszi fel. Persze, ha az illető se nem szerb, se nem albán, akkor marad csak igazán válasz nélkül. A szerb és az albán számára azonban, bárhogyan nézzük is, hatalmas igazságtalanság történ ne, ha Koszovó nem lenne a szerbeké, illetve a koszovói albánoké. Ha az etnikai elvet, a nemzeti önrendelkezés elvét vesszük alapul, akkor a válasz a fenti kérdésre egyértelmű. Lakosságának kilencven százaléka ugyanis albán. Ám ettől még a fenti kérdésre a válaszok eltérők maradnak. Két írás – egy szerb politikusnak, Dusan T. Batakovicsnak, a szerb elnök tanácsosának és egy albán értelmiséginek, Selim Daci egyetemi tanárnak a cikke – jelent meg egyszerre, amely
