Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-23
13 Az igazi kérdés a multikultu ralitás kérdése. Én egykor románmagyar szakot végeztem a kolozsvári egyetemen, s ezt ma is életem nagy mázlijának tekintem. Nem csak nyelvtudásom múlott a kétnyelv űségen, de a román és a magyar kultúrára való azonos mélységű rálátás személyiségemet is alapvetően meghatározta. Mi, románmagyar szakosok (Csíki László, Tömöri Péter és sokan mások) nem ugyanabban a világban értünk értelmiségivé, mint tiszta magyar vagy tiszta román szakos kollégáink. Számunkra a magyar nacionalizmus éppoly kínos, sőt nevetséges valami volt, mint a román. Nem véletlen, hogy a szak Ceauºescu Romániájában kérészéletűnek bizonyult, mi voltunk az utolsó évfolyam... Az a multikulturalitás, am elyről a BabesBolyai mai irányítói beszélnek, nem az egykori románmagyar szak üdítő többnyelvűsége. Pedig ez még csak nem is valódi, azaz kölcsönösségre alapozott többnyelvűség volt. Egyik kollégám nemrégen meglátogatta az olaszországi DélTirol székváro sában, Bozen/Bolzanóban közel egy évtizede alapított Szabad Egyetemet, s elhozta a 20052006os egyetemi évre érvényes tájékoztatót (Student Guide) is. Az egyetem tannyelve a német, az olasz és az angol (ebben a sorrendben). "Az egyetemisták az első évre a három nyelv bármelyikén felvételizhetnek, az első év végén azonban a másik két nyelvből is alapfokú nyelvvizsgát kell tenniük, hogy a másik két nyelven zajló előadásokat is hallgathassák" (249. oldal). Az előadások nyelvét ugyanis nem a diákok, hanem a tanárok határozzák meg. Kolozsváron sem az a kérdés, hogy legyene multikulturális egyetem (az előbbi fogalmat a bozen/bolzanói szöveg multilingual gyanánt is emlegeti), hanem az, hogy milyen multikulturális egyetem legyen? Ha a román partnerek elfogadjá k a valódi multikulturalitást, és a kolozsvári egyetemet mindenki számára többnyelvűvé teszik, ez ellen nekünk, magyaroknak sem lehet kifogásunk. De ha továbbra is ragaszkodnak a kizárólag román multikulturalitáshoz, nekünk sem marad más esélyünk, mint hog y kizárólag a saját nyelvünkön legyünk multikulturálisak. Legalábbis egyelőre! vissza Székely Nagygyűlés Ditróban Új Magyar Szó 2006. május 23. Többszöri nekirugaszkodást követően Gyergyóditróban szervezi meg a másodi k Székely Nagygyűlést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Mint ismeretes, az első nagygyűlést március 15én szervezte meg a Székelyudvarhelyen az SZNT, a következő rendezvényt június 18ra tervezik a gyergyói nagyközségbe. A második nagygyűlés helyszíne azt k övetően vált bizonytalanná, hogy Gyergyóditró független polgármestere, az egyébként SZNTtag Bardocz Ferenc nem támogatta a rendezvény megszervezését. Az elöljáró korábban lapunknak úgy nyilatkozott: azt szeretné, hogy a magyarságot képviselő szervezetek - az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség - helyi vezetői és Ditró község önkormányzata előzetesen egyeztessenek a nagygyűlésről. Mint mondta, az előzetes megbeszélés azt bizonyíthatná, hogy a rendezvényt nem "valaki ellen" szervezi k. Bardocz Ferenc nem rejtette véka alá: független polgármesterként számára nagyon fontos, hogy az önkormányzattal jól együtt tudjon működni. "Ahhoz, hogy az elkezdett projekteket be tudjuk fejezni, és a közösség érdekében más beruházások is megvalósulja nak, valamennyi politikai erő támogatását élveznem kell" - fogalmazott az ÚMSZnek az elöljáró. A Bardocz Ferenc által sürgetett egyeztetés végül létrejött: tárgyalóasztalhoz ültek a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés szervezésében érintett felek. A megbe szélésen az RMDSZ ditrói választmánya közölte: nem tartozik a hatáskörébe, de nem is áll szándékában meggátolni a rendezvény megszervezését. Végleges döntés ugyan végül nem született, ám a találkozó után Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke a H argita Népének elmondta: a nagygy űlést június 18án megtartják. "Most Ditróban arra teszünk kísérletet, hogy az alapoktól felfelé haladva építsünk hidat az RMDSZ és az MPSZ között abban a kérdésben, aminek a megvalósításához nagy szükség van az összefogásra. Ez pedig az autonómia" - nyi latkozta Árus. Bardocz Ferenc nagy eredménynek tartotta, hogy az érintett felek személyes indulataikat
