Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-13
8 Április 20án azonban a szabadkai rendőrség közleményt jelentetett meg, amel yben közölték: megállapították, hogy Dusnoki Tibor hamisan vádaskodott nemzeti, faji és vallási gyűlölet szítása miatt. A rendőrségi közlemény szerint Dusnoki ügyvédje jelenlétében úgy nyilatkozott: a támadás valódi oka az volt, hogy 300 euróval tartozott kábítószervásárlás után az elkövetőknek. Dusnoki azt is mondta, azért hivatkozott arra, hogy a magyar nyelv használata miatt támadták meg, mert úgy gondolta, emiatt könnyebben kap olyan dokumentumokat, amelyek segítségével Magyarországra költözhet. (Koráb ban a szintén szabadkai Sötét család menedékjogot kapott Magyarországon, miután fenyegető üzeneteket festettek a házukra.) Kasza József erre reagálva úgy nyilatkozott a vajdasági magyar nyelvű médiának, hogy továbbra sem tisztázott, mi történt. Azt ugyan is a szabadkai rendőrség nem hozta nyilvánosságra, kik támadták meg Dusnoki Tibort, illetve velük szemben milyen eljárás indult - részben a támadás, részben pedig a kábítószerrel való kereskedés miatt. A rendőrségi közlemény megjelenése óta a neve ellen ére magyarul meglehetősen erős akcentussal beszélő Dusnoki Tibor is eltűnt a nyilvánosság elől. Ez a történet volt azonban az, amely ismételten felhívta a figyelmet a szerbiai - ezen belül a szabadkai - közbiztonsági helyzet romlására. Szabadka - szerbiai viszonylatban - még mindig a biztonságosabb helyek közé számít. Ugyanakkor - éppen Dusnoki megtámadása idején - több fegyveres betörés is történt a városban. Ezek közül a legsúlyosabb az volt, amikor a 66 éves Kasza Mihály házába a hajnali órákban betört egy 23 éves szerb fiatalember, Igor K., és mivel az idős házigazda tetten érte, fegyverével lábon lőtte a tulajdonost. Igor K.t a rendőrség gyorsan elfogta, a kedélyek azonban nem nyugodtak meg. Ekkor vált világossá, hogy számos olyan betöréses lopás tör ténik, elsősorban a helyi őslakosok által lakott külvárosi, családi házas kerületekben, amely korábban nem érte el a média ingerküszöbét, és nem vált politikai kérdéssé - a helyi lakosságot azonban sokkal jobban izgatja Dusnoki Tibor megtámadásánál. Szab adkán a különböző városrészekben úgynevezett helyi közösségek működnek - hasonlók a magyarországi részönkormányzatokhoz. A Makk Hetes nevű kocsmáról elnevezett, jórészt magyarok és bunyevácok által lakott helyi közösség vezetője Hosszú Endre. Ő mesélte, ho gy régebben olyasmi nem fordulhatott volna elő náluk, ami mostanában gyakorinak számít: egy házaspárnak, aki néhány napot Magyarországon töltött, távollétük alatt kirámolták a házát. Kamionnal vitték el a berendezési tárgyakat - a szomszédoknak eleinte nem is volt gyanús a dolog, mert a szóban forgó család amúgy is költözni készült. Hosszú Endre szerint a betörések egy része szervezettnek tekinthető: vannak tippadók, megfigyelők; olyan házakba törnek be, amelyekben jelentősebb értékek találhatók, de nincs erős védelem. A másik része tipikus megélhetési bűnözés: megjelenik egy ismeretlen az udvarban, felkap két tyúkot, és elszalad velük. A rendőrség nem áll a feladata magaslatán. Rendszerint kevés a személyes kapcsolat a helyben illetékes rendőr és a lakosság között. A rendőrök nem ismerik a területet, nincsenek informátoraik, de ami a legfőbb gond: hiányzik a kölcsönös bizalom. Abban Hosszú Endre is egyetért Kasza Józseffel, hogy a szerbiai rendőrség még a milosevicsi idők jellegzetességeit őrzi. A Makk Hetes helyi közösség vezetője ezt így fogalmazta meg: a rendőrök rettentő nehezen szoknak vissza ahhoz a feladathoz, hogy nekik meg kellene védeniük a polgárokat és a javaikat. Milosevics idejében a rendőrnek nem ez volt a dolga, hanem a hatalom védel me, a katonaszökevények összefogdosása, Koszovóban, Boszniában az ottani, más nemzetiségű polgárok elleni fellépés. A háborús időkben ritkultak meg a magyarok a rendőrség szervezetén belül: aki nem akarta ezt csinálni, az inkább távozott. Most viszont na gy a munkanélküliség, a szerb parancsnokok inkább menekült szerbeket vesznek föl a rendőrséghez. Megesett, hogy a pályázó magyarnak azt mondták, betelt a létszám. Kucsera Géza, Szabadka VMSZes polgármestere is azt mondta nekem: Magyarországról nehéz elk épzelni az önkormányzat és a rendőrség ottani viszonyát. A rendőrség nem ad például igazi tényinformációkat a bűncselekmények számáról, legfeljebb a korábbi évek valamilyen adatához viszonyított százalékokat mondanak. A rendőrség továbbra is centralizált s zervezet, a belgrádi belügyminisztériumhoz tartozik. Kucsera Géza szerint a szabadkai rendőröknek engedélyt kell kérniük Belgrádból, hogy valamilyen információt megosszanak a polgármesterrel. Mivel a rendőrséget nem lehet kérdezni, ha történik valami, a mé dia a városházán érdeklődik - gyakran ott is hiába, mert a polgármesternek sincs érdemi információja.
