Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-10
12 Csehország, Lengyelország és Or oszország vált máris tagjává az új ENSZszervnek, a többi három helyért folytatott versengésben Azerbajdzsán, Litvánia, Románia, Szlovénia és Ukrajna maradt Magyarország vetélytársa. A nyugateurópai csoportnak hét, az ázsiainak és az afrikainak 1313 , a latinamerikai és karibi térségnek nyolc helye van a tanácsban. Északamerikai csoport nincs, mert az Egyesült Államok eleve lemondott a tanácsban való részvételéről, Kanadát pedig a nyugateurópai csoportba sorolták be. Több olyan országot is - kö ztük Kínát, Kubát és SzaúdArábiát - beválasztottak a tanácsba, amelyek emberi jogi gyakorlatát rengeteg bírálat érte a korábbiakban. Az új szerv az ENSZ sokat bírált Emberi Jogi Bizottságát váltja fel. A korábbi szervet éppen azért érték bírálatok, mert s zámos olyan ország is helyet kapott benne, amelyben súlyosan megsértik az emberi jogokat. Az új testület alapszabálya azonban lehetővé teszi azon tagállamok azonnali leváltását, amelyekben újabb sérelem éri az emberi jogokat. Azért is elmarasztalták ko rábban a világszervezet Emberi Jogi Bizottságát, mert ritka összejöveteleivel nem tudta betölteni az emberi jogok őrének szerepét, nem tudott idejében, hatékonyan fellépni a jogsértésekkel szemben. A most létrehozandó tanács egész évben ülésezik majd, így elvileg azonnal tud reagálni az emberi jogok megsértésének konkrét eseteire. Minden pályázóról közvetlen, titkos szavazással döntenek az ENSZ 191 tagállamának képviselői. ENSZdiplomaták korábban azt jósolták, hogy napokig elhúzódhat a szavazás, de ez a jóslat 44 állam esetében nem vált be, hiszen ezekről egykét óra leforgása alatt döntöttek az ENSZtagállamok képviselői. Minden egyes jelöltnek meg kell szereznie a bejutáshoz a szavazatok ötven százalékát plusz egy szavazatot, vagyis legalább 96 vokso t. Az alapszabály értelmében minden évben új szavazásnak kell következnie a tanács tagjainak egyharmadáról. Sorsolással döntik el, hogy az első és a második évben mely országok helyét lehet megpályázni, a továbbiakban minden beválasztott országnak leg alább három éve lesz a testületben, ha le nem váltják előbb az emberi jogok megsértése miatt. Az új ENSZszerv alapszabálya lehetővé teszi, hogy újraválasszák a tagállamokat, de egy ország egyhuzamban legfeljebb két hároméves időszakon át lehet tagja az Em beri Jogi Tanácsnak. vissza Tüntetők ezrei követeltek szerbiai előre hozott választásokat Belgrádban Belgrád, 2006. május 9., kedd (MTI/AFP) - Előre hozott választásokat követelt Szerbiában mintegy ötezer tüntető Euró pa Napja alkalmából kedden Belgrád központjában. Az incidens nélkül véget ért megmozdulást a Liberális Demokrata Párt (LDP) hirdette meg, amelynek vezetője Cedomir Jovanovic, a 2003 márciusában Belgrádban meggyilkolt Zoran Djindjic néhai Európapárti s zerb miniszterelnök egykori közeli munkatársa. A tüntetéshez két további ellenzéki párt, a Szerbia Polgári Szövetsége és a Szociáldemokrata Unió is csatlakozott számos nem kormányzati szervezet társaságában. "Szerbia kitermelt egy ellenzéket, amely har colni fog azokért az (európai) értékekért, amelyeket soha nem tartottak tiszteletben ebben az országban. Az ellenzék itt van, Kostunica (szerb kormányfő) ellenzéke vagyunk" - jelentette ki Jovanovic a belgrádi Köztársaság téren összesereglett tömeg előtt. A nagygyűlés után a tüntetők tiltakozó felvonulást tartottak a szerb főváros utcáin. A megmozdulást néhány nappal azután rendezték meg, hogy az Európai Unió úgy döntött: felfüggeszti a társulási tárgyalásokat SzerbiaMontenegróval, mert a belgrádi ható ságok a megadott határidőre képtelenek voltak letartóztatni a hágai Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnök és népirtás miatt több mint tíz éve körözött Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot. vissza Fesz ültség van Prága és Pozsony viszonyában a politikusok szóváltása miatt Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 2006. május 9., kedd (MTI) - Feszültséget idézett elő a csehszlovák viszonyban néhány prágai és pozsonyi politikus határokon átív elő éles szóváltása a júniusi parlamenti választások közeledtével. Eduard Kukan, szlovák külügyminiszter cseh kollégájával Cyril Svobodával való kedd délutáni prágai tárgyalásai után újságíróknak egyértelműen jelezte: az eredetileg hivatalosra tervezet t látogatását azért minősítette át munkalátogatássá, hogy ne kelljen találkoznia Jirí Paroubek cseh miniszterelnökkel. Paroubek ugyanis márciusban a szlovákiai szociáldemokrata Irány (Smer) konferenciáján élesen bírálta a szlovákiai reformokat, s Mikul ás Dzurinda kormányának tevékenységét "az embereken, a társadalmon és a gazdaságon elvégzett kísérletnek" minősítette. Rámutatott, hogy Csehországban ilyen reformok nincsenek, s mégis magasabbak a bérek és alacsonyabbak az árak. Miután a szociáldemokrata P aroubek ezt a kijelentését meg is ismételte, a jobbközép szlovák kormány néhány minisztere élesen bírálta a cseh kormányfőt és kikérte magának a bírálatokat.
