Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
35 Polgár Tibor, a VÁTI területfejlesztési Igazgatóság NyugatDunántúli Regionális Képviseletének irodaigazgatója arra hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét, hogy a határrégiók gyakran vannak periférikus helyzetben, hiszen távol vannak a gazdasági központoktól, rossz az infrastruktúrájuk, emiatt oktatásigazdasági értelemben is lemaradtak. Viszont az osztrákmagyarszlovén határon a második világháborút követő határrendezést követően is megmaradtak azok a nyomok, amelyekre építeni lehetett. „Az Unió egységesülni akar, mert azt gondolja, hogy az egységes munkaerőpiac, az egységes gazdaság, a sokszínűség mellett a saját identitást e gyre jobban kialakító uniós társadalom világszinten versenyképesebb lehet, mint a kis államok” – emelte ki Polgár Tibor, aki szerint a határokon átnyúló együttműködésnek elsősorban az emberi és intézményi feltételeit kell megteremteni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a gondok, amelyek uniós szinten, két állam között jelentkeznek, sokkal előbb válnak feltűnővé egy határmenti régióban, akár munkaerőáramlásról, akár cégalapításról van szó. Ez is az egyik oka annak, hogy hangsúlyosabbá kell tenn i a határmenti fejlesztéseket. „A DunaDrávaSzáva eurorégió tíz évvel ezelőtt jött létre a pécsi Gazdasági Kamara kezdeményezésére. Horvátországi, de mára már boszniai települések is helyet kaptak benne. Mi több, számos vajdasági város is szeretne bet agosodni, de nem teheti, hiszen számukra ott van a TiszaKörösMaros régió” – kezdte lendületes felszólalását dr. Síkfői Tamás, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Elmondása szerint egy eurorégió nagyon hatékony lehet: a DunaDrávaSzáva tömörülésnek sikerült megakadályozni a Dráva vízlépcsősítését, ami nagy szó, hiszen ez a folyó az utolsó Európában, amely a maga természetes szépségében, szabályozatlanul hömpölyög. Ugyanakkor jó ez a tömörülés arra is, hogy a délszláv államokban kial akíthassák a privatizáció előbástyáit, képviselhessék a magánosítási folyamatokban a magyar vállalkozók érdekeit. Felszólalásának mégsem ez volt az igazi súlypontja, hanem az, hogy felhívta a figyelmet: míg az EUdokumentumok korábban a régiók jelentős égét emelték ki, ma már változott a helyzet és a fejlesztési pólusokra került át a hangsúly. Egyegy város és a köréje tömörülő települések képeznek pólust, a bennük rejlő erőforrások aktivizálásával. Magyarországon kísérleti jelleggel Győr, Miskolc, S zeged, Debrecen és Pécs igyekszik kivívni a fejlesztési pólus címet. A tanácskozáson Anton Stihec, Muraszombat polgármestere és Anton Balazek, Lendva polgármestere a Muravidék Regionális Tanácsának felépítését, illetve tevékenységét ismertette. A szlové niai vendégek ismertették a szlovén Nemzeti Fejlesztési Tervnek a Muravidékre vonatkozó részeit, a megvalósítás érdekében tett jogszabályváltoztatások mibenlétét. Schadelbauer Ildikó a Burgenlandi Gazdasági és Kereskedelmi Kamara képviseletében beszélt arról, hogy mennyi mindent tehet a fejlettebb (osztrák) gazdasági régió a vele szomszédos, fejletlenebb (szlovén, illetve magyar) térség felzárkóztatásáért. Kiemelte a tájékoztatás fontosságát, hiszen gyakran megesik, hogy a területileg oly közeli, mé gis egy más ország közigazgatásához szokott vállalkozó képtelen boldogulni külföldön. Elmondta azt is: csak tavaly 150 magyar vállalkozást regisztrált a Burgenlandi Kamara, amely tagjainak mindenféle segítséget megad ahhoz, hogy sikeres lehessen. A kon ferencia záróelőadását Lenti polgármestere, Nógrádi László tartotta meg.Ő a Muránia Eurorégió létrehozásáról számolt be, amely Magyarország,
