Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
19 Bécs, 2006. márci us 10., péntek (MTI) - Ismét Koszovó függetlenségével szemben foglalt állást Boris Tadic szerb elnök, aki felvetette azt is: vajon a világ melyik politikai vezetése fogadná el országa egy területének a kiszakítását. Boris Tadic az APA osztrák hírügynök ségnek nyilatkozott pénteken abból az alkalomból, hogy az osztrák fővárosba érkezett a Zoran Djindjic szerb miniszterelnök meggyilkolásának harmadik évfordulója alkalmából szervezett ausztriai megemlékezésre. A politikus kifejtette, nem kioktatni akar , de arra figyelmeztetne, hogy a Koszovóról hozandó döntésnél nem egy napra, hanem évtizedekre előre kellene tekinteni. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi összekötő csoport egyik brit tagja már Koszovó függetlenségéről beszélt, ám szerencsére más tagok cáfolták ezt. - Egyébként értelmetlenek is lennének a Koszovó jövőjével kapcsolatban megkezdett (közvetlen koszovói albánszerb) tárgyalások - fűzte hozzá. Tadic vitatta azokat a különféle - nem kormányszervektől, valamint meghatározott politikai körök ből származó véleményeket, hogy Koszovó számára a függetlenség lenne a legjobb megoldás, mert azzal meg tudnák oldani az albán nemzeti kérdést is. Úgy érvelt, hogy végig kellene gondolni ezzel kapcsolatban az összes lehetséges következményt, és ezzel össz efüggésben felvetette: vajon a macedóniai albánokat hogyan lehetne majd meggyőzni arról, hogy ne legyen független államuk. Ugyanígy felmerül a kérdés a Bosznia és Hercegovinában élő szerbekkel és horvátokkal, valamint a montenegrói szerbekkel kapcsolatban is. Koszovóval kapcsolatban olyan egységes megoldásért szállt síkra, amely minden érintett fél igényeit nagyrészt kielégíti. Újból a szerbek és az albánok közötti megbékélés és kompromisszum szükségességét hangoztatta. Kifejtette, ahogyan a szerbek ne m birtokolhatnak mindent, ugyanúgy a Balkán más népei sem, Koszovóban pedig nem lehetséges, hogy mindenki mindent megkapjon. Ez Szerbiára is érvényes - fűzte hozzá. Ezzel összefüggésben tette fel a kérdést: vajon melyik politikai vezetés fogadná el országa egy területének a kiszakítását, és melyik demokratikusan választott politikus lenne az, aki elfogadná ezt, miközben esküt tett arra, hogy megvédelmezi hazája szuverenitását és egységét. A szerb elnök leszögezte, hogy a dezintegráció minden formáját e llenzi a Balkánon, és ellenzi Szerbia és Montenegró államközösségének a felbontását is. Úgy magyarázta, hogy ez nem dogma, hanem "funkcionális tétel", amelynek végén az EUtagságnak és az euroatlanti struktúrákban való tagságnak kell állnia. Kijelente tte, hogy Agim Ceku koszovói miniszterelnökké választása nem tölti el megelégedettséggel Belgrádot, mivel erős a gyanú, hogy Ceku Horvátországban és Koszovóban szerbekkel szemben elkövetett háborús bűnökben érintett. Hozzáfűzte, hogy Belgrád nem tud befoly ást gyakorolni a pristinai kormányalakításra. Az új koszovói albán miniszterelnökkel tartandó esetleges találkozójának a lehetőségére utaló kérdésre kifejtette, hogy nincs befolyása arra, kit tesznek tárgyalópartnerré az albánok. "Az ember a politikai tevé kenységének a keretében nem tudja megválogatni a kapcsolatait, de én mindig is távolságot tartottam olyan emberektől, akik valamiképp háborús eseményekbe keveredtek" - fűzte hozzá. Heinz Fischer osztrák államfő a szerb elnökkel tartott találkozója után a "szakszerű, tisztességes és ésszerű" koszovói albánszerb tárgyalások mellett foglalt állást. Ellenezte, hogy időbeli korlátozás uralja a tárgyalásokat, szerinte a problémákat valóban alaposan meg kell tárgyalni. Tadic a május 21én tartandó monten egrói népszavazással kapcsolatban leszögezte, hogy "55 százalék mínusz 1 szavazat esetén fennmarad Szerbia és Montenegró (államközösséges), 55 százaléknál nagyobb támogatottságnál viszont Montenegró független" lesz. A hágai Nemzetközi Törvényszékkel kialak ított belgrádi együttműködésre vonatkozóan emlékeztetett: a Vojislav Kostunica vezette kormány ígéretet tett arra, hogy Ratko Mladic volt boszniai szerb tábornokot meghatározott időpontig (március végéig) kiadják Hágának. vissza A brit külügyminiszter szerint csaknem elkerülhetetlen Koszovó függetlensége Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2006. mjárcius 10., péntek (MTI) - A brit külügyminiszter szerint csaknem elkerülhetetlen Koszovó függetlensége, és e zt a szerbeknek is el kellene fogadniuk. Jack Straw pénteken Salzburgban az EUkülügyminiszterek informális találkozójának a keretében tartott sajtóértekezleten fejtette ki, hogy a koszovói függetlenség "olyan realitás, amelyet a szerb lakosságnak is e l kell fogadnia". Úgy magyarázta, hogy a tartományban élők nagy többsége a függetlenséget támogatja, így "a függetlenséghez vezető ösvény csaknem kikerülhetetlen". Hozzáfűzte, hogy fenntarthatatlan az 1999 előtti állapotokhoz való visszatérés, és a szerbek nek el kell fogadniuk, hogy "a világ megváltozott". Straw tájékoztatást adott arról, hogy a külügyminiszterek az iráni atomprogramról is tárgyaltak. Emlékeztetett arra, Teherán kompromisszumos javaslatként kezdeményezte, hogy kis mennyiségben és kísér leti jelleggel uránt dúsíthasson. - Irán azonban valójában nem kísérletről beszél, mert 1520 gázcentrifugát akar működtetni, és itt már
