Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-07
9 parlament európa tanácsi küldött ségének leghatékonyabb tagja. Ezt az is bizonyítja, hogy rábíztak egy fontos jelentést, amelyet az Európa Tanács ajánlásként meg is szavazott. Az elmúlt időszakban - folytatta Markó - ugyanezek a koalíciós partnerek a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos an próbálták bizonyítani, hogy a jogszabálytervezet nem felel meg az európai normáknak. Most az ET által elfogadott, norma értékű jelentést próbálják visszautasítani, ennek kapcsán támadják a magyar szenátort - emlékeztetett az RMDSZ elnöke, aki szerint mi ndez azt bizonyítja, hogy Romániában nem múlt el a szélsőséges nacionalizmus veszélye, egyre veszedelmesebb nyilatkozatok hangzanak el nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypártokhoz tartozó politikusok részéről is. Az olyan kérdéseket, mint amilyen pél dául a "lojalitás", a kilencvenes évek elején volt szokás fölvetni. "Akkor próbáltak minket léptennyomon kioktatni lojalitásból" - hangoztatta Markó, aki azt sem tudja elfogadni, hogy az egyik koalíciós partner Románia érdekei képviselőjének tekintse magá t az RMDSZszel szemben. "Mi éppen úgy képviseljük ennek az országnak az érdekeit, mint bárki más, elsősorban azáltal, hogy jobbá akarjuk tenni egy jelentős, másfél millió lelket számláló magyar közösség és a román többség viszonyát. Ma ez Románia érdeke" - mondta a politikus. Markó úgy véli, hogy napról napra zavarosabbá, magyarellenesebbé válik a romániai közélet. Szerinte egyesek ezáltal minden áron ürügyet keresnek a jelenlegi kormánykoalíció felborítására. Markó visszautasította Boc "felkérés ét", leszögezve: az RMDSZ sem Frundát nem hívja vissza, sem a koalícióból nem távozik. vissza Az uniós bővítés alkotmányos megtorpanásának problémaköréről is tárgyal Budapesten Rehn EUbiztos Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. február 7., kedd (MTI) - Az Európai Unió alkotmányos szerződésének tolódása miatt megtorpanássa l fenyegető bővítési folyamatról tárgyal szerdán Budapesten Olli Rehn, az Európai Bizottság e témában illetékes tagja elsősorban, de a megbeszéléseken szóba kerülhet a Magyarországról még mindig aggódással figyelt vajdasági helyzet is. A finn biztos Só lyom László köztársasági elnökkel is találkozik, illetve megbeszélést folytat Somogyi Ferenc külügy, valamint Baráth Etele európai uniós ügyi miniszterrel. Programjában civil szervezetekkel tartott találkozó is szerepel, emellett beszédet mond egy konfere ncián. Az EU a bővítés területén a bizonytalanság idejét éli, különösen azt követően, hogy az intézményrendszer további korszerűsítését célzó alkotmányos szerződés ratifikációjának csúszásáért egyesek a korábbi bővítések gyorsaságát is felelőssé teszik. Az al kotmány hatályba lépése azért szenvedett halasztást, mert Franciaországban és Hollandiában a lakosság népszavazáson elutasította, márpedig a nemleges eredményt okozó tényezők között a tavalyelőtti nagyarányú - tízországos - bővítés, illetve annak alapos el nem magyarázása is szerepelt. Alkotmány hiányában az uniót egyelőre a korábbi szerződések alapján kell működtetni, márpedig azok szerint a jelenlegi intézményrendszerrel 27 tagú fölé a szervezet nem bővíthető. Ezt a taglétszámot pedig Bulgária és Romá nia jövőre várt csatlakozásával az EU eléri. Rehn tehát már például Horvátországgal is úgy kénytelen részt venni a csatlakozási tárgyalások folyásában, hogy hitelesen még csak közelítőleges időpontot sem tud mondani arra, mikor lehet abból valóság. Emellet t csak az Európai Bizottság tavaszra várt újabb helyzetértékelése nyomán dől el az, hogy a már aláírt csatlakozási szerződéssel rendelkező Bulgária és Románia valóban beléphete tizenegy hónapon belül, vagy erre - mint azt a csatlakozási irat záradéka lehe tővé teszi, ha felkészülésük nem halad kellő ütemben - még egy évet várniuk kell. A bizottságon belüli munkamegosztás alapján Rehn kiemelten foglalkozik a nyugatbalkáni helyzettel is, már csak azért is, mert az ott található országok is az uniós integ ráció útján haladnak. A bizottsági felelős a közelmúltban ismertette a testületnek a térséggel kapcsolatos stratégiáját, amelynek lényege, hogy Brüsszel a régión belüli, illetve az EUt a régióhoz fűző kereskedelmi kapcsolatok erősítésével, a gazdasági fej lődés támogatásával, a személyek mozgásának megkönnyítésével, az oktatás és a kutatás fejlesztésével, a regionális együttműködés bátorításával és a társadalmi párbeszéd ösztönzésével kívánja segíteni a szóban forgó államokat, hogy stabilitásuk növekedjék, gazdasági jólétük fokozódjék, végső soron pedig majd megtalálják helyüket az unióban. Az EU egyebek között azért támogatja a balkáni országok csatlakozási törekvéseit, mert - Rehn szavaival - "jobb exportálni a stabilitást a térségbe, mint importálni onnan az instabilitást". Az érintett államok közül az EU már a végrehajtás szakaszában tart a Macedóniával és Horvátországgal kötött társulási megállapodással, ugyanerről tárgyalások folynak Szerbiával és Boszniával, Albániával pedig "közelednek a tárgyalás ok".
