Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-06
20 A gondolat egyszerû és világos. De ha érvényesülési lehetőségeit a helyi viszonyok közt vizsgáljuk, egyszerre mégis szinte megoldhatatlanul bonyolulttá válik. A háromszéki román közösség például, amelynek tagjait az oktatási rendszer é s a társadalmi környezet arra szocializálta, hogy ezekben a megyékben is méltán illeti meg a vezető szerep, az RMDSZ egyenjogúsítási törekvéseit egyértelmûen a román etnikum hatalomból való kiszorításának kísérlete gyanánt értékeli. A maga szempontjából in dokoltan. Márpedig a megyében élő románság vezető személyiségeivel aligha tárgyalhatunk autonómiáról addig, amíg úgy érzik, az egzisztenciájuk forog veszélyben. Nyugodtan kimondhatjuk tehát, hogy ha a fenti tétel igaz, akkor az autonómiának minálunk semm i esélye. Már az is világraszóló sikernek számít, hogy a nagy többségben magyarok által lakott Háromszék rendőrségének - hosszadalmas viták és küzdelmek eredményeként - magyar parancsnokhelyettese lehet. Az Európai Unió - ez ma már egyre világosabb - a r omán többségre nem fogja rákényszeríteni a kisebbségi autonómiákat. Magyarország pedig erre önerejéből akkor is képtelen lenne, ha a kérdésben valamiféle konszenzus alakulna ki. ?i cu asta basta - ahogy a román mondja. Egyszerûen nincs miről beszélni. De t alán mégis volna! A harapást talán ez esetben is okosabb lenne a szőrével gyógyítani. Ha az egzisztenciális félelem a legmegosztottabb román közösségeket is rögtön egységessé rántja össze, a hasonló indíttatású magyar egységnél talán hatékonyabbnak bizonyu lhat, ha az RMDSZ az állásokról folyó alkuk során olyan román személyiségeket is támogat, akik számunkra, a magyarok számára is elfogadhatóak. Ha a helyi közösségek érzékelik, hogy a románok az RMDSZ támogatásával is érvényesülhetnek, a helyzet idővel ra dikálisan megváltozhat. És ilyen románok minden érintett megyében vannak, hogy csak két nevet említsek: a közismert Smaranda Enache és a kevésbé ismert, de szintén tisztességes háromszéki Niculina ?în?ar. Ez persze azt is jelentené, hogy az RMDSZt etnikai érdekvédelmi szövetségb ől távlatilag olyan regionális pártalakulattá kellene változtatni, amely nem kizárólag magyar érdekeket képvisel, hanem azoknak a románoknak az érdekeit is, akik a társadalomban demokratikus útonmódon szeretnének érvényesülni. A kisebbségnek az állami i ntézmények vezetésében való méltányos képviseletéről természetesen nem kell és nem szabad lemondanunk. De annak a fordított numerus claususnak az érvényesítésével, amelyet az RMDSZ ma képvisel, a magyar kisebbség helyzete amúgy sem változtatható meg radiká lisan. Arról nem is beszélve, hogy maradéktalanul demokratikusnak sem nevezhető. A románokkal való helyi összefogásra alapozott stratégia talán jóval hamarabb vezethetne érzékelhető eredményre. És ami a legfontosabb: demokratikusan! vissza Bíró Béla Viták a NATO szerepéről Münchenben Népszava, 2006. febuár 6. A NATO szerepvállalása körüli nézeteltérések uralták a hét végén Münchenben tartott tartott biztonságpolitikai ko nferenciát. Mind a megnyitó beszédet tartó Angela Merkel német kancellár (képünkön), mind pedig Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter úgy vélekedett, hogy a katonai szövetség nem korlátozhatja tevékenységét saját területére. Ehelyett - mondták - tevék eny szerepet kell vállalnia a nemzetközi problémák, így elsősorban az iszlám terrorizmus elleni harcban. Michéle AlliotMarie francia védelmi miniszter ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a NATOnak nem szabad elapróznia magát és meg kell maradnia tulajdonk éppeni felelősségi területén, az Európában és ÉszakAmerikában. Hasonlóan vélekedett Jaap de Hoop Scheffer, a szövetség főtitkára is. Merkel asszony felszólalása jelentős változást jelez: egy évvel korábban elődje, Gerhard Schröder kancellár még - a franci ákkal összhangban - a szervezet újjáalakítása mellett tört lándzsát. (Népszava) vissza Kormányt alakíthat Milorad Dodik Népszava, 2006. fabruár 6. Milorad Dodik elle nzéki pártvezetőt bízta meg kormányalakítással Dragan Cavics, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke. Vasárnapi belgrádi híradások szerint Cavics egy nappal az alkotmányban megszabott határidő lejárta
