Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-23
21 Felkérik az RMDSZt, hogy “a jelenlegi, súlyos konfliktussal fenyegető helyzet kezelése érdekéb en” befolyásával hasson arra, hogy sürgős kormánydöntés szülessen a magyar természettudományi, humán tudományi és társadalomtudományi karok létesítéséről. vissza Az egyetem jelene és jövője - Beszélgetés Albert Sándorral, a Selye János Egyetem rektorával Felvidék.ma 20060223 08:14 Forrás: Szabad Újság Mi volt a nehezebb, létrehozni, „sínre tenni“ vagy „üzemeltetni“ az intézményt? – Azt szokták mondani, hogy minden kezdet nehéz, de ami utána következik, az még nehezeb b. Az egyetemalapításra több, mint nyolc évtizedet kellett várni, de volt egy közös akarat. A közélet, a politika, a szakma egyetemet akart és tett is érte. Többszöri próbálkozás után a parlament 2003. október 23án elfogadta a Selye János Egyetemről szó ló törvénytervezetet. A politika megtette a magáét és „kivonult“ az induló egyetem életéből. A magukat „szakembereknek“ kikiáltók viszont egyre hevesebben támadják az intézményt, azt szajkózva, hogy a politika szüleménye. A médiák képviselőinek egy része is a hibákra vadászik, a vitákat felnagyítja és a történéseket a saját szája íze szerint tálalja. Nyitra, Pozsony és Besztercebánya irigykedik: a politika csak Komáromot támogatja, minket mostohagyerekként kezelnek – állítják, mondják és írják. A Selye Ján os Egyetem még nagyon fiatal és sérülékeny. Inkább pátyolgatni kellene. Ehelyett támadják magát az egyetemet, de a vezetőit is. Én már sok mindent megéltem az elmúlt negyven esztendőben, de ennyi gyűlölettel még sohasem találkoztam. És nem a többségi nem zet fiai gyűlölködnek, hanem a szlovákiai magyar értelmiség néhány „jeles” képviselője (nem méltatom őket annyira sem, hogy leírjam a nevüket) viszi a prímet a pocskondiázásban és a gyanúsítgatásokban. Egyik barátom szokta mondogatni, hogy – némi túlzássa l – Mečiarnak köszönhető, hogy Szlovákiában még van MKP és van még magyarság. Autonómiát kellett volna adni a felvidéki magyaroknak és már régen „tönkretehették” volna egymást és önmagukat. Attól félek, hogy sok igazság van ebben a megállapításban. Az e gyetem léte nagy politikai sikere a kisebbségi magyarságnak! Hisz a korábbi elképzelések, melyeket valaki valahol mindig elszabotált, meglehetősen korlátozott önállóságú intézménnyel számoltak. A Selye János Egyetem jelenlegi állapotában milyen gondokkal k üszködik? Hogyan halad például az egyes szakok akkreditációja, a tudományos fokozattal rendelkező szakemberek biztosítása? – Az elmúlt évtizedekben Nyitra megtette a magáét. A pozsonyi és a besztercebányai magyar tanszékek is letették a garast a pedagógus képzésben. De most van egy óriási lehetőség. Esély arra, hogy közösen, valamennyi felvidéki magyar oktató és kutató összefogásával kiépítsünk egy olyan egyetemet, amely a felvidéki magyar értelmiségképzés bölcsője és a magyar tudományosság központja lehetn e. Mindenki tisztában van azzal, hogy ez csak közösen sikerülhet, hiszen Szlovákiában egyszerűen nincs annyi tudományos fokozattal rendelkező, magyarul is oktatni tudó tanárember, akikkel négy intézményben is megoldható lenne az akkreditáció. Clinton ezt annak idején úgy fogalmazta meg, hogy „a ma és a holnap világában együtt kell haladnunk, vagy nem megyünk semmire”. Természetesen mi tesszük a dolgunkat. Erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten, évente 12 szakkal bővítjük a kínálatot. A Református Teológi ai Karon az alapképzés (Bc.fokozat) és a mesterképzés (Mgr.fokozat) is akkreditálva van. A doktorandusképzés akkreditációja pedig most van folyamatban. A Tanárképző és Gazdaságtudományi Karokon az alapképzésen belül kilenc szak van akkreditálva (óvópedag ógia, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, matematika, informatika, kateketika,
