Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-22
21 Ratk o Mladics 1942ben született a boszniahercegovinai Bozanoviciben. 1991ben a 9. hadtest parancsnokaként Kninbe küldték, ahol a horvát csapatokkal szembeni harcot koordinálta. 1992ben a boszniai szerb csapatok főparancsnokává tették meg. 1995 júliusában a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtás, illetve emberiség ellen elkövetett bűnök miatt emelt vádat vele szemben. Mindezt azután, hogy ugyanebben a hónapban ő vezényelte le a srebrenicai mészárlást: mintegy nyolcezer muzulmán férfit különös kegyetlenséggel gyilkoltak meg a szerb szabadcsapatok a boszniai településen. Az akciót tehetetlenül szemlélték az ENSZ kéksisakosai, akiket túszul ejtettek a szerb katonák. Ezután nyoma veszett Mladicsnak. Csakúgy, mint főnökének, az egykori boszniai szerb elnöknek, Rado van Karadzsicsnak, aki aligha véletlenül érdemelte ki a "boszniai hóhér" címet. Mladics több mint tíz évig bujdokolt a hatóságok elől - sikerrel. Feltételezések szerint Szerbiában, illetve a Boszniai Szerb Köztársaságban húzta meg magát. Egy a napokban nap világra került jelentés szerint 1993 és 1997 között rendszeresen járt gyógykezelésre Belgrádba - álnéven. Lánya 1994ben öngyilkos lett, a belgrádi Topcider negyedben helyezték örök nyugalomra. Mladics állítólag azóta állandó depresszióval küzd. 2000ben t öbben látták őt a szerb fővárosban a JugoszláviaKína labdarúgó mérkőzésen. Sokan ugyanakkor Moszkvában, illetve a görögországi Tesszalonikiben vélték felfedezni. E beszámolók persze kétes hitelességűek, az azonban bizonyos, hogy kiválóan szervezték meg vé delmét. Az utóbbi hetekben közvetetten Belgrád is elismerte azt, amit Hága már régóta hangoztatott, mely szerint Mladics a szerb katonaság egyik egységének oltalma alatt állt. Ám közben letartóztatták legfőbb védelmezőit. Jóllehet a belgrádi kormány cáfo lta Mladics elfogásának hírét, szinte biztosak lehetünk abban, hogy az egykori boszniai szerb vezérkari főnök, akinek emberek ezreinek vére tapad a kezéhez, napokon belül a hágai Nemzetközi Törvényszék lakója lesz. Miért olyan biztos ez? Mert február végén Belgrád roppant fontos szerződést készül aláírni az Európai Unióval, amely az első lépcsőfoknak tekinthető az ország uniós csatlakozása felé vezető roppant rögös úton. Ha nem adják ki Mladicsot, Szerbia fontos fejlesztési segélyektől esik el. Politikailag is rendkívüli jelentőségű a háborús bűnös kiadatása. Hétfő óta Bécsben zajlanak a Koszovó végső státusáról szóló tárgyalások, s Belgrádnak már csak emiatt is fontos lenne jó pontokat szerezni a nemzetközi közösségek szemében. Jóllehet semmi hivatalos info rmáció sincs arról, valóban folytatotte titkos tárgyalásokat a belgrádi kormány Mladiccsal, állítólag ötmillió eurót követelt azért, hogy megadja magát. Belgrádnak ennyi pénzt biztosan megér az, hogy ne veszítse el hosszú időre a Nyugat bizalmát… R. T . vissza Hegyi Gyula: Románia tartsa tiszteletben vállalásait! STOP, 2006. 02. 21. 15.06 Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága február 21én, kedden délután ülést tartot t Brüsszelben. Szóba került Romániai is. Hegyi Gyula, a bizottság szocialista tagja a mai ülésén napirend előtt szólt a verespataki aranybányaberuházásról. Hangsúlyozta, hogy az EU környezetvédelmi normáival ellentétes romániai beruházást mindenképp meg k ell akadályozni. Kérte a bizottság tagjait, hogy továbbra is egyhangúlag álljanak ki a Tisza és általában az élővizek védelme mellett. Hegyi Gyula szerint az uniós tagságra törekvő Romániának tiszteletben kell tartania vállalásait és ígéreteit. Stop! vissza Az EU polgárainak 28 százaléka legalább három nyelven beszél STOP, 2006. 02. 21. 18.09 Az Európai Unió lakóinak átlagosan 28 százaléka anyanyelvén kívül jól beszél még legalább két idegen nyelvet, Magyarország esetében ez az arány 27 százalék - derül ki egy felmérésből, amelyet az Európai Bizottság hozott nyilvánosságra kedden Brüsszelben. Három plusz nyelven - saját bevallása szerint - a megkérdezettek 11 százaléka beszél, Magyarországon 20 százalék. A sajátjukon kívül le galább egy nyelvet uniószerte 56, Magyarországon 42 százaléknyian tudnak. Az írek 66, a britek 62 százaléka nem beszél másik nyelvet, míg Luxemburgban 69, Belgiumban 53 százalék a sajátjával együtt legalább négy nyelven tud. Az EU célkitűzése szerint hoss zú távon minden lakosnak ismernie kellene anyanyelvén kívül legalább egy nyelvet. Ezt a lakosság is kívánatosnak tartja, sőt átlagosan 50 százalékban (Magyarországon 68 százalékban) a plusz két nyelvet részesítik előnyben. Uniós átlagban 77 százalék szerin t a plusz nyelvek között az angolnak szerepelnie kell. A magyar megkérdezettek 85 százaléka sorolta az angolt, 73 százaléka a németet a két legfontosabb nem anyanyelv közé. MTI vissza
