Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-17
8 Az esetleges kett északadás folyamata európai diplomaták szerint Bosznia Hercegovina, Horvátország és Koszovó példájából kiindulva elharapózhat, és erőszakos cselekményekhez vezethet a térségben. A 600 ezer fős Montenegró 80 éve él államszövetségben jóval nagyobb szomszédj ával. A szerbek jogai A montenegrói parlament egy kis szerb pártja, a Szerb Néppárt egy politikusa, Andrija Mandic pedig konkrétan úgy fogalmazott, hogy az erőszak is egy lehetőség a jelen helyzet megoldására abban az esetben, ha a montenegrói parlament megpróbálná őket belekényszeríteni egy döntésbe. Az utóbbi öthat évben ez a parlament egyre inkább diszkriminálta a szerbeket – fogalmazott. Ha Montenegró függetlenné válik, akkor biztos vagyok benne, hogy erős szerb mozgalom indul majd a két ország újrae gyesítésére, és a szerbek jogainak visszaállítására. A szerb és a montenegrói parlament közti viszony közben egyre barátságtalanabbá válik. A szerb kormány egy minisztere a minap azzal fenyegetőzött, hogy megfosztja állampolgárságától a mintegy negyedmil lió Szerbiában élő montenegróit. A montenegrói szerbek, akik az ottani lakosság mintegy egyharmadát teszik ki, arra készülnek, hogy bojkottálják majd a referendumot, hogy az ne legyen érvényes. Helyi közvéleménykutatások alapján ugyanakkor megállapítható, hogy több montenegrói állampolgár van a függetlenség mellett, mint ellen. Montenegró miniszterelnöke az esetleges bojkottra reagálva úgy nyilatkozott, hogy Szerbiának szokásává vált az, hogy beleavatkozik szomszédai ügyeibe, majd hozzátette, hogy a szerb ek valószínűleg nem tanultak a múlt példájából. Miközben a helyi média máris a közelgő népszavazástól hangos, a montengrói Változás Csoport egy aktivistája, Nebojsa Medojevic szerint a kormány a függetlenség témájának napirenden tartásával az ország való si problémáiról próbálja elterelni a figyelmet, többek között a szervezett bűnözésről, a korrupcióról, és azokról a vádakról, melyeket Olaszország és az Európai Unió hangoztat a kormány és a maffia összefonódásáról. vissza Az Európai Bizottság görbe tükre az autonómiáról [ 20060216 - 20:13:48 ] Csapó József a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményben teszi közzé Oli Rehn az Európai Bizottság Bővítési Biztos és Manuel Barroso az Eur ópai Bizottság elnöke válaszlevelének részleteit, melyeket az SZNT megkeresésére küldtek. A székelyföldi szervezet arra kérte a Bővítési Biztost és a Bizottsági elnököt, hogy Románia Európai Unióhoz való csatlakozása során vegyék figyelembe a szülőföldjé n őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára. Rehn válaszlevelében biztosítja az SZNTt, hogy „a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel az Európai Bizottság napirendjén, a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritér iumainak része és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Manuel Barroso kiemeli, székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. Ugyanakkor kifejti: a Bizottságnak tu domása van arról, hogy az RMDSZ 2004ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia Parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak (köztudott, hogy az említett tervezetet az SZNT állította össze és az RMDSZ akkori, ún. polgári szárnya tette le a romá n törvényhozás asztalára – szerk. megj.) A Bizottság elnöke levelében kifejti: „az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden levő tennivalóit.” Csapó leszögezi: a Székely Nemzeti Tanács folyamatosan tájékoztatni fogja Manuel Barroso elnök urat Székelyföld helyzetéről, h ogy pontos értesülések birtokában tudja értékelni autonómiatörekvéseket. (szerk.) vissza
