Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-28
7 ugyanakkor úgy vélte, a külpolitikában minden téren alapvető változásra van szükség, amelyet csak kormányváltás biz tosíthat. vissza Kutyaszorítóba került a belgrádi kabinet - December 31én jár le a szerb háborús bűnös, Ratko Mladics kiadatására vonatkozó határidő Népszava 2005. december 28. Szerző: Rónay Tamás Szerbiának december 31ig kellene kiszolgáltatnia a háborús bűnökkel vádolt, s több ezer bosnyák haláláért felelőssé tett egykori boszniai szerb vezérkari főnököt, Ratko Mladicsot. Az utóbbi hetekben ezért egyre több a róla szóló hír, amelyben azt állítják, itt vagy ott látták feltűnni Radovan Karadzsics egykori boszniai szerb elnök jobbkezét. A belgrádi kormány állítólag közel áll ahhoz, hogy rávegye őt arra: adja fel magát a hágai nemzetközi Törvényszéknek. Legutóbb a belgrádi rendőrfőnök állt elő azzal az információval, hog y a szerb hatóságok ádáz tárgyalásokat folytatnak Mladiccsal arról, hogy adja fel magát, ő azonban súlyos feltételekhez köti mindezt, mert abban az esetben hajlandó csak megjelenni a hágai bírák előtt, ha a szerb kormány biztosítja családja megélhetését. Hogy a hír igaze vagy sem, nem tudni, már csak azért sem, mert a szerb kormány mindent tagad. Azt is, hogy ismerné Ratko Mladics rejtekhelyét. Persze tény, azt sem támasztja alá megdönthetetlen információ, hogy Karadzsics és Mladics Szerbia területén buj kálna. Egyesek szerint például a boszniai exelnök szűkebb pátriájában, Montnegróban vert tanyát, míg más állítások szerint valahol Bosznia keleti felében bujkál. Mit tesz ebben a helyzetben a NATO? Az északatlanti szervezet boszniai parancsnoka, az ameri kai Louis Weber kijelentette, továbbra is mindent elkövetnek azért, hogy kézre kerítsék a két férfit, de - mint fogalmazott - "nincs információnk arról, hol tartózkodnak". Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze korábban már a NATOt is f elelőssé tette azért, hogy Karadzsics és Mladics tíz év óta valósággal orruknál fogva vezetik a hatóságokat. Ám az amerikai parancsnok úgy foglalt állást: a NATOt emiatt nem terheli felelősség, mert a háborús bűnökkel vádolt személyek kiadatása az adott o rszág kormányának felelőssége. Ez utóbbi igaz ugyan, de komoly problémát jelent. Egyelőre például az sem bizonyosodott be, amit Carla del Ponte annyiszor hangoztatott, vagyis hogy Zágráb nem működött együtt Hágával, hiszen nem adta ki Gotovinát. De mint fény derült rá, az egykori horvát tábornok (valószínűleg) évek óta külföldön bujkált. Felmerül a kérdés, hogy ilyenkor miért csak a háborús bűnös szülőhazájának hatóságait terheli felelősség, azt az országot miért nem, ahol rejtőzködött? A kérdés költői, de kétségtelen tény az is, hogy Belgrád nehéz helyzetbe került azután, hogy Gotovinát kézre kerítették a Kanáriszigeteken, hiszen az országra óriási nyomás nehezedik azért, hogy mielőbb adja ki a délszláv válság két gonosztevőjét. Belgrád hozott is bizo nyos intézkedéseket. Hogy ezek mennyire voltak őszinték, nos, rejtély. De múlt heti bejelentés szerint a szerbiai hatóságok legalább öt olyan személyt lepleztek le, akik kapcsolatot tartanak fenn és segítik a bujkálásban Karadzicsot és Ratko Mladicsot. A hír lázba hozta a szerbiai sajtót, s már arról cikkeztek, akár perceken belül elfoghatják a két férfit. A Blic című napilap arról számolt be: a szerb hatóságok segítői telefonjainak lehallgatása révén bukkantak Mladics nyomára. Sőt, a kormány szerb milliom osokat próbál rávenni, hogy viseljék gondját a háborús bűnös családjának, aki így esetleg feladná magát. Vladimir Vukcsevics, a háborús perekben eljáró belgrádi különbíróság főügyésze felettébb sajátosan járt el, amikor kiderült, ismert Mladics segítőinek kiléte. Ahelyett, hogy elfogató parancsot adott volna ki velük szemben, arra figyelmeztette őket, hogy hagyjanak fel a háborús bűnös támogatásával, ellenkező esetben bíróság elé állítják őket. Vukcsevics a bírálatok hatására közölte: a támogatók hálózata terebélyesedik, és figyelmeztetése azokra a
