Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-28
18 Az egyesület 120 éves működésének legfontosabb tanulsága: szervezeti formától, jogi állástól függetlenül az EMKE felv állalt munkája a kisközösségeken áll vagy bukik. 1991es újraalakulása óta bebizonyosodott: ahol a közösségben megvan az akarat, ott az EMKE helyi egyesületei megtartó, éltető erőkké váltak, sok helyen már megvolt az alap, hiszen az 1949es megszüntetés ut án is voltak áldozatot vállaló emberek, akik a lehetséges keretek között továbbéltették a magyar kulturális életet, országszerte számos helyi egyesület jött létre még az 1991es hivatalos újraalakulás előtt. Kötő József államtitkár elnöki beszámolójában az EMKE történetét meghatározó építő tevékenységet emelte ki mint legjellemzőbbet. A szó szoros értelmében, valamint lélek- és társadalomépítő szerepében is sikeres évet zárt az egyesület. A felújítások, építkezések sorából kiemelendő a Szabédiház, a pusz tinai közművelődéi központ, a Györkösház, az országszerte épülő magyarházak, és nem utolsósorban a Barabás Miklós Céh kolozsvári székháza. Több mint 60 civil szervezet csatlakozott társszervezetként az EMKÉhez. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök bemutatta a marosvásárhelyi szervezet által az ünnepi alkalomra megjelentetett kiadványt, kiemelte a határon túli magyar civilszervezetekkel ápolt élő, gyümölcsöző kapcsolatokat, ismertette a pályázási metódusokat: az eredményes munka megteremtette a működéshez szü kséges alapokat. Katona Réka pénzügyi beszámolója után Takács Gyula cenzor ismertette észrevételeit. Szép Gyula alelnök kettős minőségben szólt, elismerte: a művelődési minisztériumban való gyenge képviselet rányomja bélyegét a magyar közművelődési életre, hiszen a megyei igazgatóságok, múzeumok, könyvtárak stb. a minisztérium alárendeltségébe tartoznak, ezért elenyésző a magyar alkalmazottak száma. Ördög Gyárfás Lajos alelnök arra hívta fel a közgyűlésen jelenlevők figyelmét, hogy a tavaly módosított ala pszabályzat nem különíti el pontosan a tagszervezeti, illetve társszervezeti minőséget, továbbá azt is javasolta a díjazások kapcsán, hogy a jelölések kerüljenek megvitatásra, mielőtt elfogadnák. Felvetette az Erdélyi Magyar Közművelődés napjának megtartás át az EMKE megalakulásának napján. A közgyűlés záró momentumaként a területi szervezetek képviselői tartották meg beszámolóikat. Délután három órától a Magyar Színházban folytatódott az ünnepség a Guttmann Mihály vezette Romániai Magyar Dalosszövetséggel együtt. Az EMKE idei díjátadóját a színvonalas kórusfellépések színesítették. Az EMKEdíjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell – fogalmazott Kötő József. Az idei díjazottak: Spectatordíj: a Filmtett szerkesztősége – a korszerű filmkultúra erdélyi megteremtése érdekében végzett munkájáért; Kacsó Andrásdíj: Orza Călin – a táncművészet műfajteremtő, újító műveléséért, kimagasló előadói és oktatói tevékenysé géért; Bányai Jánosdíj: Antal Árpád – egy új erdélyi irodalmárnéprajzos tudós- és pedagógus nemzedék kineveléséért, kimagasló tudományos munkásságáért; Kun Kocsárddíj: Varga Ferenc – az EMKE szellemiségének magyarországi terjesztése és a Kolozsvár – Pécs kulturális kapcsolatok éltetése terén végzett önfeláldozó munkájáért; Nagy Istvándíj: Tana Anna – a Brassói Magyar Dalárda újraalapításáért és igényes művészi irányításáért; Bánffy Miklósdíj: Kövesdy István – PartiNagy Lajos: Ibusár című művének színrev iteléért a temesvári Csiky Gergely Színházban, szuggesztív valóságábrázolása és pontos színészvezetéséért; Kovács Györgydíj: Dobos Imre – a sepsiszentgyörgyi és nagyváradi színházban kifejtett több évtizedes művészi munkájáért, hiteles és élményszerű szín észetéért; Poór Lilidíj: Bicskei Zsuzsanna – Euripidész: Médeia című előadásban nyújtott kiváló teljesítményéért, kivételes erejű színészetéért; Szentgyörgyi Istvándíj: Kováts László – a romániai magyar amatőr színjátszás szakmai színvonalának emelése ér dekében kifejtett minőségi munkájáért; Szolnay Sándordíj (a Barabás Miklós Céhel közösen): Novák Ildikó – a textilművészet sajátos erdélyi jegyeinek műveléséért és a hazai magyar képzőművészeti élet szervezésében vállalt áldozatos tevékenységéért, Szabó M árta – a kerámiaművészet hagyományos értékeire alapozó sajátos formavilágért és a hazai magyar képzőművészeti élet szervezésében vállalt áldozatos tevékenységéért, Németh Júlia – a hazai magyar képzőművészeti élet értékeinek magas szakmai színvonalú bemuta tásáért, megörökítéséért és szervezésében vállalt áldozatos tevékenységéért; Monoki Istvándíj: Kiss Jenő – a hazai magyar könyvtárügy szervezésében, a magyar kultúra értékeinek megőrzésében kifejtett tevékenységéért; Balázs Ferencdíj, (a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal közösen): Balla Zoltán – a népfőiskola szellemiségének terjesztéséért és a hazai magyar felnőttképzés intézményesüléséért; gr. Mikó Imredíj; László Attila – A művelődési értékek megőrzésében vállalt pártolói, támogatói szerepéért; életműdíj Szilágyi Ferencnek egyedülálló teljesítményeket felmutató operaénekesi pályafutásáért és Orth Istvánnak, a veszélyeztetett szórványmagyar közegben a magyar képzőművészet értékeinek megőrzéséért és minőségi műveléséért. vissza
